Bukhat a jobboldal a norvégiai választáson

2021. szeptember 13. 7:00
Baloldali győzelem várható a hétfői választáson Norvégiában, ahol nyolc éve kormányoz a jobboldal „Vas” Erna Solberg vezetésével. Körképünk az EU-n kívüli skandináv országból!

Oslo utcáin ma nagyobb eséllyel futhat bele az ember egy elektromos autóba, mint egy hagyományos, belsőégésű motorral szereltbe – ámuldoznak alkalomadtán a világ autós és gazdasági újságjai. Az északi országban újonnan forgalomba helyezett autók hatvan százaléka már elektromos, ami nem is igazán csoda. A norvég kormány az elmúlt években úgy alakította az autókhoz köthető adópolitikáját, hogy jobban megérje elektromos autókat vásárolni, vagyis leszállították a súly- és regisztrációs adó helyi megfelelőit. A hagyományos autók esetében pont fordítva jártak el – megemelték az áfájukat, és így tovább. A norvégok pedig rákaptak az elektromos autózásra, nem utolsósorban azért is, mert az országban telepített számtalan vízerőmű miatt elég olcsó az áram.

Az idei parlamenti választást azonban mégsem a zöldenergia, hanem az olaj fogja eldönteni.

Vas Erna végnapjai?

Hétfőn (és vasárnap) Norvégia az urnákhoz járul, hogy megválassza a parlament, a Storting következő ciklusának képviselőit. Az oslói parlamentben eddig egy jobbközép-konzervatív szövetségnek volt – vékonyka – többsége, a kormány élén a Konzervatív Párt, a Høyre vezetőjével, a hatvanéves Erna Solberggel. Solberg régi motoros már a norvég politikában, 2013-ban váltotta a miniszterelnöki poszton a jelenlegi NATO-főtitkárt, Jens Stoltenberget.

„Vas Erna”, ahogy néha nevezik, most mégis egy komoly választási fiaskónak néz elébe.

A norvég pártrendszert sok, egyébként összehasonlítható támogatottságú párt jellemzi. Ezt a sokféleséget tovább erősíti, hogy a Stortingba elég alacsony – négyszázalékos – a bejutási küszöb, amit elképzelhető, hogy a következő ciklusban még tovább csökkentenek majd. Hagyományosan két párt van, amely kiemelkedik a sok közül: az egyik a már említett Høyre, a másik pedig a Munkáspárt.

Fontos még a Középpárt és a Haladó Párt is – ez utóbbi, annak ellenére, hogy a neve nem ezt sugallja, jobbról előzi a Høyrét, nem pedig balról. Egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a helyi zöldpárt is, ami egyelőre az ötszázalékos határ körül mozog, de a hétfői választás nagy nyertese lehet.

A Johan Sverdrup-mező látképe. 2,8 milliárd hordó kőolaj lehet alatta. Fotó: Carina Johansen / NTB Scanpix / AFP

Bort iszik, vizet prédikál

Habár a világszerte mostanában tartott választásokat meghatározó témák – járványkezelés, újraindítás, klímaváltozás, stb. – természetesen a norvégiai voksoláson is fontosak, egy nemrég közzétett ENSZ-jelentés váratlanul még egyet kevert a kártyákon. A jelentés nem kifejezetten Norvégiára vonatkozik, hanem a Föld egészére nézve állapítja meg, hogy 2050-ig szinte biztosan növekedni fog a bolygó átlaghőmérséklete, még akkor is, ha most azonnal szigorú korlátozásokat vezetnénk be mindenfajta károsanyag-kibocsátásra.

De hogy jön ehhez Norvégia? Úgy, hogy hiába fedezi energiaszükségletének jelentős részét megújuló energiaforrásokból és hiába olcsó elektromos autóval járni,

a norvégiai jólét és gazdagság alapját még mindig a jó öreg fosszilis energiahordozók jelentik.

Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb kőolajtermelője, és – éghajlatváltozás és pusztuló jegesmedvék ide vagy oda – egyáltalán nem tűnik úgy, hogy változtatni szeretne ezen. Sőt. Az elmúlt években még növelte is a termelését, amióta üzembe helyezték a hatalmas Johan Sverdrup-mezőn található olajfúró tornyokat. A mezőn a becslések szerint 2,7 milliárd hordó olajat lehet kitermelni. És ki is fogják termelni.

Szintén nagy felháborodást keltett, hogy a kormány beleegyezett, hogy néhány fjordból iparihulladék-lerakót csináljanak – ami amúgy sem tűnik valami előrelátó döntésnek, hiszen a norvég nemzetgazdaság a fjordokba látogató turistákból is szép hasznot húz.

Az olajbiznisz tehát kissé bepiszkolja Norvégia klímaharcos imázsát. Pedig

nem lehet azt mondani, hogy Oslo ne igyekezne magát afféle klímavédelmi keresztes vitéz képében feltüntetni.

Nemrég egymilliárd dollárt adományoztak a brazíliai erdőirtások megakadályozására, de emlékezetes, hogy a Norvég Alap civiltársadalmi célokra fordítható magyarországi összegeit is a honi zöldmozgalomhoz tartozó Ökotárs Alapítványon keresztül kívánták szétosztani. A – mindenkori – norvég kormány külföldön tehát klímatudatosabb, mint odahaza, ez pedig sokba kerülhet Erna Solbergnek.

Jonas Gahr Stoere egy autós kampányrendezvényen, 2020-ban. Fotó: TERJE BENDIKSBY / NTB SCANPIX / AFP

Nehéz hónapok

A helyzet az, hogy Vas Ernának nem csak az olajfúró tornyok miatt fájhat a feje – ezekhez egyébként fő ellenfele, a munkáspárti Jonas Gahr Støre sem szeretne olyan hevesen hozzányúlni, mint a legtöbb baloldali párt.

A konzervatív kormány hivatali ideje alatt elég jelentősen nőttek a társadalmi különbségek Norvégián belül, amire természetesen a járványhelyzet is rátett egy lapáttal. A Solberg-kormány általánosságban jól kezelte a koronavírus-járványt, különösen az első hullámot. A miniszterelnöknek azonban pont a járványvédelmi intézkedések kapcsán sikerült kellemetlen helyzetbe kevernie magát, hiszen idén áprilisban, amikor már a korábbinál fertőzőbb „delta” vírusvariáns terjedt Norvégiában, férjével úgy döntött, hogy barátai körében megünnepli a születésnapját egy étteremben. A járványhelyzet miatt ilyesmi hivatalosan elképzelhetetlen lett volna Norvégiában abban az időben, így Vas Ernának sem maradt sok választása, mint jó képet vágni a dologhoz, és befizetni a húszezer koronás büntetést, miután a közmédia részletesen beszámolt a születésnapi bulijáról.

A koronavírus-járvány és következményei, valamint a konzervatív kormány és politikusok népszerűtlen húzásai tehát egyre inkább a baloldali pártok malmára hajtják a vizet Norvégiában.

A legtöbb szavazatot várhatóan a Munkáspárt gyűjti majd be,

de a felmérések szerint még így is kevesebben szavazhatnak rájuk, mint négy évvel ezelőtt – várhatóan 40-45 mandátumot szereznek majd a Stortingban. A többséghez ennek majdnem a kétszeresére volna szükség. Støre pártja ezt legkönnyebben a Szocialista Baloldal és a Középpárt bevonásával érheti el, de szükség lehet a zöldekre is.

Mivel Norvégiában – Európa számos országával ellentétben – a vidék általában balra, míg a városias területek jobbra szavaznak, a Munkáspártnak a jelenlegi erőviszonyok ismeretében a kampányidőszak utolsó napjait is a városokon kívül célszerű töltenie. A jóléti állam és a foglalkoztatás kiterjesztését ígérő munkáspártiaknak ráadásul arra érdemes törekedniük, hogy a bejutási küszöb szélén táncoló baloldali pártoktól csábítsanak magukhoz szavazókat, hogy a kompenzációs rendszer logikája szerint növelhessék mandátumaik számát a töredékszavazatokból.

Bár a választás napja hivatalosan hétfőn van, sok szavazókör már vasárnap megnyit majd. Az előzetes felmérések alapján Norvégiában tehát várhatóan vége szakad a konzervatívok kormányzásának.

A nyitóképen: Jonas Gahr Stoere és Erna Solberg egy trondheimi választási rendezvényen. Fotó: Gorm Kallestad / NTB / AFP

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem bukni fognak. A törvényszerűség fog működni megint, aki durván megtámad minket, megbukik. Én sem értem, de ez működik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés