Ébredjetek, testvérek!

A cikk eredetileg a vasarnap.hu-n jelent meg

„A sajtó nem hírhiányra, hanem hírdömpingre panaszkodik; a budapesti sofőrök mélabúsan anyázva araszolnak a dugóban tova (most plusz egy rendezvény a híd meg a rakpart mellé ide vagy oda – mit számít?); random papok a föld felett minimum fél méterrel közlekednek; én pedig három táskával és egy babakocsival hasítom a… mit is? Tömeget? Hol?

Furcsa életképeket lehet a NEK hetében megtapasztalni a magyar fővárosban, felbolydult az élet, én pedig azt fájlalom: miért nem bolydult fel mégjobban? Az 1.2 milliárd katolikus Anyaszentegyháza egyik, ha nem a legnagyobb szabású rendezvényének ad otthont a héten Budapest és vannak katolikus emberek, akik rácsodálkoznak: »ja, a NEK miatt van dugó a városban?«

Mikor minden nap részt veszel egy olyan szentmisén, ahol a világ minden tájáról ideérkezett nettó 30, de inkább több püspök, bíboros és száznál is több felszentelt pap mutatja be a legszentebb áldozatot, talán eufemizmus azt mondani, kicsit áthelyeződik a horizont az ember szeme előtt.

A helyzet drámai, testvérek. Drámai. Amúgy is jellemző beteg kultúránkra a közönyösség, ez azonban most a Kongresszus vonatkozásában rendkívüli módon megmutatkozik. 75 ezren regisztráltak egy korszakos esemény pápai miséjére, külföldiekkel, mindennel együtt, cakk-pakk.

Ez az Egyház? Ezt tudja a magyar katolicizmus felmutatni? Ennyi a mi hitünk, testvérek? Hát ennyi, kéremszépen.

Jöjjön le a hályog a szemünkről és lássuk, mert ez a valóság. Nem azt fájlalom, hogy miért nem rakjuk tele a tereinket kirakatemberekkel; azt fájlalom, hogy miért nem fontos annyira, teszem azt, egy budapesti katolikus embernek a világegyház egyik legmeghatározóbb tapasztalata, hogy megtegyen két-három BKV-megállót?

Amikor egy afrikai püspök – akinek a nyáját egyébként évek, évtizedek óta módszeresen gyilkolják a fegyveres iszlamisták – őszinte örömmel képes azt mondani, hogy »milyen jó látni, hogy Európában mégsem halt még meg a hit«, akkor ébredjünk már fel!

Afrikában (meg a Közel-Keleten, meg Észak-Koreában, meg Kínában, meg egy sor más helyen) nap mint nap vértanúk születnek, csak azért végeznek ki embereket, komplett családokat, mert azt mondják: nekik nem mindegy, hogy ateizmus, liberalizmus, Allah, vagy miegymás, hanem nekik Krisztus az Isten! Ennek ellenére a krisztuskövetők száma növekszik, és mellette aggódva figyelik a »nyugati« testvéreket, miért annyira képtelenek elviselni a »lét elviselhetetlen könnyűségét«, miért adnak fel mindent, miért annyira mindegy minden? Egészen konkrétan a szájukban van az Anyaszentegyház legnagyobb eseménye, de a buszra képtelenek felülni, hogy legalább egy szentmise, vagy egy egyórás előadás erejéig elzarándokoljanak a Hungexpóra.

A KSH-adatok szerint uszkve félmillió katolikus ember él a fővárosban. A Hősök terén, a zárómisén, Szentatyástul mindenestül meg ott lesz maximum 75 ezer ember. A vidéki ismerősök meg csillogó szemmel szervezik a buszokat, jönnek, merthát mekkora dolog már ez… 75 ezer ember. ...

Azokról meg inkább ne is essen szó, akik nem csak a pápánál képzelik magukat pápábbnak, de szinte a teljes katolikus egyházi elöljáróságnál is teljes katolikus egyházi elöljáróságabbnak tartják magukat, és eretnekséget, ördögi praktikákat, meg az Egyházhoz méltatlan eljárásokat, egyebeket kiáltanak, hergelve és eltántorítva az embereket, megfosztva őket egy – mondjuk úgy – potenciálisan nem jelentéktelen lelki élménytől.

Néhány éve beszélgettem a kereszténység jövőjéről egy ferences atyával. Azt mondta, szerinte a számunk drámaian le fog csökkenni, ám aki megmarad, mint Izajás „szent maradéka”, ők lesznek az a kemény mag, akik a vérük árán is megvallják, hogy Jézus az Úr. Ébredjetek, testvérek! Adiutorium nostrum in nomine Domini.”

Borítókép: Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, Genova korábbi érseke szentmisét mutat be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitóján a Hősök terén 2021. szeptember 5-én.MTI/Máthé Zoltán