Mi lehet a következménye az eskü megtagadásának? Közjogi káosz?
Az Alaptörvénnyel való verbális babrálás már régóta a baloldali kommunikációs eszköztár egyik kedvelt eleme: egyszerre egy közjogi nonszensz és egy beláthatatlan következményekkel járó államcsíny-előkészítés. Mondhatnánk azt is, hogy puccstervezés a demokrácia ellen. Nemrég állítólagosan „neves jogászok” értekeztek arról, hogy feles többséggel is lehet alkotmányt módosítani, és az Alaptörvény gyalázása, de Karácsony felvetése sem újkeletű, az eskü megtagadását már ’18-ban belengette, mikor szintén nagyon beleélte magát, hogy kormányfő lesz. Ez még persze azelőtt volt, hogy felszólította volna a köztársasági elnököt a szavazás napján: ne merjen kormányalakítási megbízást adni Orbán Viktornak. Nyilván az ilyesmikkel azt szeretnék elég esetlenül kifejezni, hogy mennyire elutasítják az „Orbán-rendszert”, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy
2012 óta valamennyi ellenzéki képviselő, megválasztott országgyűlési tisztviselő felesküdött már az Alaptörvényre,
melyet egyébként „hivatalosan” folyamatosan illegitimnek tételeznek. Hozzáteszem, maga Karácsony Gergely is így tett, hiszen ’14-ben Zuglóban és ’19-ben Budapesten is letette városvezetőként az esküt az Alaptörvényre a képviselő-testületek előtt, mikor átvette megbízólevelét. Ezek után kicsit fura arról handabandázni, hogy most aztán hú, nagyon nem fogja.
1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege:
„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”