A CIA is részt vehetett a taxisblokádban

2021. augusztus 14. 10:17

Borvendég Zsuzsanna
Vasarnap.hu
Az SZDSZ vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a provokátorokkal és irányították az eseményeket.

„A rendszerváltással valóban felbomlik az az állambiztonsági hálózat, mely évtizedekig kiszolgálta az MSZMP-t?

1989 nyarától már ismertek voltak olyan állambiztonsági utasítások, amelyek arról szóltak, hogy a demokratikus átalakulással föl fog bomlani a szervezet. Épp ezért azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz tartoznak. Itt nem feltétlenül kell az ügynökökre gondolni, hiszen az állambiztonsági hálózatban sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem minősültek ügynöknek. Ezek lehettek titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos kapcsolatok, megnyertek stb. Nekik nem is volt beszervezési kartonjuk, de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.

Ezekből az emberekből »toboroztak« a rendszerváltoztatás utáni évekre egy láthatatlan hálózatot?

Igen, az állambiztonsági hálózat egy része megmaradt, amely jelentős információval és befolyásoló erővel bírt. Noha maga a pártot kiszolgáló állambiztonsági szervezet valóban megszűnt 1990 januárjában, a korábbi hálózat egyes emberei továbbra is segítették egymást.

Hogy tudták mindezt megtenni?

Úgy, hogy a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra, hogy esetleg változások történhetnek a térségben. A pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális cégekkel, amelyek a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta állták és finanszírozták ezeket az embereket. Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat. Nagytöbbségük az SZDSZ-ben tömörült. Természetesen más pártokba is beszivárogtak, így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. De a médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.

Számos szóbeszéd terjengett arról, hogy az SZDSZ állt az 1990 októberében kitörő taxisblokád mögött. Valóban így volt?

A rendszerváltás gazdasági vonulata egy tragédia volt. Mondhatni egy világháborús veszteséggel ért fel mindaz, amit a társadalom ekkor elszenvedett. Ezt a mérhetetlen kétségbeesést a politikai vetélytársak meglovagolták és egy puccsra próbálták felhasználni. Az Antall József által vezetett kormányt végül nem sikerült elmozdítani, de olyan szinten meggyöngítették az MDF-et, hogy elkerülhetetlen volt a bukása. A taxisblokád még feltáratlan területe a történelmünknek. Az nem kérdéses, hogy provokátorok vegyültek az emberek közé és szították a hangulatot. Az is eléggé nyilvánvaló mára, hogy az SZDSZ vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a provokátorokkal és a háttérből irányították az eseményeket.

A külföldi behatás a taxisblokádnál is megjelent?

Ez jóval komolyabb dolog volt annál, minthogy kizárólag az egykori állambiztonsági hálózatot sejtsük a törvényesen megválasztott magyar kormány megbuktatásának kísérlete mögött. A taxisblokádba már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése.

Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket. Ne feledjük a média, a televízió és az írott sajtó szerepét se! A posztkommunista garnitúra a rendszerváltozáskor lényegében érintetlen maradt, az előző rendszer megbízható és megfuttatott emberei foglalták el a legfőbb pozíciókat jóval ’90 után is.”

Fotó: MTI

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 196 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az a barom horvátbazsi meg tán ott se vót, csak a sziáé.
Rohadék olajszőkítők Pintértől Lezsákig a nyakunkon máig.

Na, birkák, kezdhettek bégetni!

Az Antall József által vezetett kormányt végül nem sikerült elmozdítani, de olyan szinten meggyöngítették az MDF-et, hogy elkerülhetetlen volt a bukása.

Az 1994-es választási kampányban az MSZP kampányüzenetei több szempontból is telitalálatnak bizonyultak.
Híres és hatásos szlogenjük volt: „Hogy végre a szakértelem kerüljön kormányra”.

Az 1994-es választásokon az MSZP tarolt, egyedül megszerezte a parlamenti helyek több mint felét, az SZDSZ-szel kötött koalíció pedig kényelmes, bőséges kétharmados többséget élvezett az új Országgyűlésben.
A "Szakértelem Kormányának" Bokros Lajos lett a pénzügyminisztere.
Jött a Bokros csomag Bokros pénzügyminiszter irányításával, ami az életszínvonal hatalmas visszaesésével és a a privatizáció felgyorsításával párosult.
Mi volt a gyakorlat akkor, amikor Horn Gyula (MSZP-SZDSZ) kormányzott a kétharmadot jócskán meghaladó parlamenti többség birtokában és Bokros irányította a gazdaságot?
A bajszos, szemüveges pénzügyminiszter akkor azt mondta:
"Nincs az a béremelés, amit ti ki tudtok küzdeni magatoknak, és én nem tudok elinflálni."
Az intézkedések látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel és a bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét. A reálbérek, amelyek 1994-ben 7,2%-kal nőttek, 1995-ben 12,2, 1996-ban 5%-kal estek vissza. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1%-os növekedés után 1995-ben 10, 1996-ban 8,9%-kal zsugorodott.

Intézkedései látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel.
Érdekes módon a szabad sajtó akkor a 28,2%-os inflációról nem mondta, hogy nagyon meglódult az infláció, mert hitt abban, hogy a szakértői kormány alatt az infláció meglódulásáról beszélni nem lehet normális.

Antalék "baromsága" az volt, hogy tovább fizette azon kölcsön törlesztést és kamatait amelyet a nyugati befektetők adtak a kádár diktatúra továbbélésére.
Minden volt szocialista ország a padlón volt. Mindenütt hoztak még a lakosságot megnyomorító intézkedéseke. (A Szovjetunióban jegy adták az élelmiszert.)
A benzináremelést meg kellett lépni. Az csak ürügy volt a blokádra.
A blokád antidemokratikus volt. Sértette az egyén mozgási szabadságát. Gönz ezt támogatta.
Akkor a Fidesz éppen ezt emelte ki a patlamentben.
Akkor kezdett eltávolodni az Szdsz-től.
Nem is vett rész a komcs "demokratikus" cjartában.

Kapitalizmusban a benzin ár (meg minden ár) emelkedhet és süllyedhet.
Csak ezt nem fogta fel Magyarországon senki.
Tehát, ha az emelkedés máskor van, a hülye reakció rája is máskor van.

Ugyanő írja le azt is, hogy az szdsz Göncz Árpád katonai irodájából irányította a taxisblokádot.

Nem volt a boltban kenyér.
Aztán más sem.
A hős taxisok elállták az áruszállító teherautók útját is,
mert felment a benzin ára.
Göncz meg megbocsátott mindnek.
Ha megint az eszükbe jutna, hogy elállják az utam, csak szólok, nem ússzák meg sértetlenül.
Kutyavásár is csak egyszer volt.

Nálunk meg kiürült a kisbolt.
Robogóval mentem a kenyérgyárba.
Köcsög taxisok.

Akadt azért akkor egy kis humor is. Az Országgyűlésben (ha jól emlékszem) Pető Iván bizonygatta, hogy az SZDSZ-nek semmi köze nincs az eseményekhez. Közben a TV operatőre a mennyezetet pásztázta, kibírta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés