A pasztunok földje

2021. július 26. 20:15

Szekeres Imre
Népszava
Afganisztán, vagyis a pasztunok földje különleges és bonyolult világ. Mint ahogy arról 1857-ben egy német újságíró, bizonyos Friedrich Engels »Afghanistan« című cikkében, az 1838-42 közötti angol beavatkozás reménytelenségét leírva plasztikusan írt. Azóta semmi sem változott.

„A hírek szerint viszont most, hogy Afganisztánból kivonultak a nemzetközi alakulatok, a magyar kormány jelentkezett arra, hogy Törökországgal és Pakisztánnal (!) együtt biztosítani fogja a kabuli repülőtér működését. Moldova György paraszt bácsijának szavaival élve: ezt azért nem gondoltam volna. Sok mindent el tudtam képzelni a mai rezsimről, hogy »hallgatóznak«, de azt nem, hogy magyar katonákat ilyen kockázatnak tegyenek ki.

A rezsimről, mert ez most már nem csak a miniszterelnökről szól, hanem mindazokról – diplomatákról, katonákról és kormánytisztviselőkről –, akik bármilyen formában részesei ennek a képtelen ötletnek. Elképzelhető, hogy a Magyar Honvédség mindhárom vezetőjét azért távolították el példátlan módon egyszerre, mert jelezték az ötlet képtelenségét. Nem azért, mert nem kellene segíteni az afgán nőknek, gyermekeknek, hogy szabadon és félelem nélkül éljék életüket, s nem azért, mert nem lenne fontos megakadályozni, hogy újra a terrorizmus és a kábítószertermelés földje legyen Afganisztán.

Az első pillanattól kezdve, amikor kiszálltunk Pol-i-Khumri vagy a falvak poros utcáin a páncélozott Toyotából, golyóálló mellényben, fegyveres katonákkal és páncélozott harcjárművekkel körülvéve, éreztem a helyzet keserűségét. Mi így felszerelkezve, ők színes ruháikban, sokan mezítláb, örülve, hogy a magyar katonák kutat fúrtak, hidat építettek, iskolát újítottak fel, és egy kis békességet hoztak. A felnőttek szemében azonban ott volt a kétely: mi lesz, ha elmennek ezek az idegenek? S nekik volt igazuk! Az USA most megegyezett a tálibokkal a külföldi csapatok távozásáról Afganisztánból, ami semmit nem old meg, mert nincs semmilyen megegyezés, hogy az afgán kormány és a tálibok viszonya hogyan alakul majd. A legvalószínűbb, hogy a harcok felerősödnek, polgárháború és etnikai konfliktusok sora tör ki a népcsoportok között.

Kérdések sora merül fel. Milyen erőkkel tudjuk biztosítani a repülőtér biztonságát: század, zászlóalj? Hogyan biztosítjuk az ellátásukat? Mi lesz, ha a tálibok bekerítik Kabult? Milyen együttműködés lenne a pakisztáni erőkkel, akikkel soha nem vettünk részt közös műveletben, és akiknek a szerepe ellentmondásos a tálibok támogatása miatt? Az a legjobb, ha elfejtik az ötletüket.”

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gondolom a szovjet invázió alkalmával is tiltakoztál. Igaz, nem olvastam sehol.

,,ez is honnan mászott elő,,

Idefújta a szél.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés