„Egy nép vagyunk” – esszében üzent Ukrajnának Putyin

„Nem hagyjuk, hogy történelmi területeinket és a velünk élő népeket Oroszország ellen fordítsák. Csak annyit mondok azoknak, akik mégis megpróbálják, hogy el fogják pusztítani a saját hazájukat” – írja Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég megjelent esszéjében, amit a Kreml tett közzé.

Az írás közreadásának az volt az apropója, hogy Putyin a közelmúltban tartott éves sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az oroszok és az ukránok tulajdonképpen egy nagy nemzetet alkotnak. A kijelentésre Oroszország- és Ukrajna-szerte is sokan felkapták a fejüket, lévén, hogy a két ország között már évek óta, kisebb-nagyobb intenzitással ugyan, de folyik egy fegyveres konfliktus.

Egy vérből valók vagyunk

Az orosz elnöknek nem szokása magyarázkodni, a július közepén megjelentetett írást pedig már most is „történelmiként” emlegeti számos sajtóorgánum. De miről is van szó tulajdonképpen a napjaink zanzásított politikai tartalmaihoz képest kifejezetten hosszú írásban? Az alapgondolat természetesen az, hogy

és valójában a külső erők – „patrónusok és mesterek” – azok, akik éket akarnak verni a két nép közé. Putyin abból indul ki, hogy a két népet már a Kijevi Rusz kora óta összeköti a nyelv és a vallás, ezért hát kár is próbálkozni az elválasztásukkal. „Tarasz Sevcsenko ukránul írt verseket, prózát pedig oroszul. A Poltavsinából származó orosz hazafi, Nyikolaj Gogol könyvei oroszul vannak, tele malorosszijai szólásokkal és motívumokkal. Hogyan lehetne felosztani ezt az örökséget Oroszország és Ukrajna között? És miért tennénk ilyet?” – teszi fel a kérdést Vlagyimir Putyin.

Malorosszija – vagyis a Dnyeper bal partján található területek, amiket Oroszország elfoglalt a 17. század végén – azért nagyon jelentős, mert ez volt az a hely, ahol az értelmiség fejében először megfordult az a gondolat, hogy az ukrán valójában önálló nép – írja Putyin. Más kérdés, hogy

„Mindannyian tudjuk és jól emlékszünk arra, hogy [Ukrajna] – jelentős részben – orosz földön alakult meg” – hangoztatja az elnök az egyébként elég gyakran előkerülő érvet. Putyin szerint erre éppen Malorosszija a legjobb példa, hiszen a Szovjetunió megalakulása előtt Oroszországhoz tartozott, ma viszont már Ukrajna része. Putyin úgy véli, hogy ez is jól példázza, hogy a bolsevikok „társadalmi kísérleteik kimeríthetetlen nyersanyagforrásaként” tekintettek az orosz nemzetre, és ott rabolták ki, ahol csak tudták.

Az orosz államfő, aki köztudomásúlag nosztalgiával tekint vissza a Szovjetunió fennállásának időszakára, haragszik a bolsevikokra. Úgy látja, hogy az soha senkit nem zavart, amikor a bolsevikok az oroszok ellen vétettek, miközben a modern Ukrajna vezetői „külső patrónusaikkal” folyamatosan mutogathatnak arra, hogy mennyit szenvedtek a szovjet rezsim időszaka alatt, és mindenki hisz nekik.

Putyin mindettől függetlenül tiszteletben tartja, hogy az ukránok saját államot akartak maguknak – csak azzal nem ért egyet, ahogy ez az állam kialakult. Putyin felidézi Anatolij Szobcsak egykori szentpétervári főpolgármester és nemzetközi jogász 1992-es érvelését, ami szerint

„Nehéz vitatkozni ezzel a logikával” – írja az elnök. Persze: Ukrajna igen nagy területeket kapott a Szovjetunió fennállása alatt, elsősorban persze az orosz SZSZK-tól, többek között a Krím-félszigetet is.

Agresszorok és oligarchák

Mindezek ellenére – írja Putyin – Oroszország felismerte az új geopolitikai realitásokat, és igen nagyvonalúan támogatta Ukrajna megszilárdulását az 1990-es évektől kezdve. „A harminc évvel ezelőtti együttműködésünk példa lehet az Európai Unió számára. Egymás természetes gazdasági komplementerei vagyunk” – véli az orosz elnök, aki sajnálja, hogy az ukrán vezetők elkótyavetyélték az ország hatalmas gazdasági potenciálját. „Ma azok a high-tech gazdasági óriások, amik egykor Ukrajna és az egész Unió büszkeségei voltak, pusztulófélben vannak” – írja Putyin az egykor „erős” ukrán infrastruktúrára, gázszállítási rendszerekre, hajó- és repülőgépgyárakra utalva.

„De ki a felelős ezért?” – teszi fel a kérdést az orosz elnök. Nos, természetesen az ukrán politikusok és oligarchák. Putyin saját bevallása szerint utasította az orosz kormányt, hogy a 2014-es események után is keressék az együttműködést Kijevvel, de ez a szándék egyoldalú maradt. „Mindenesetre Oroszország ma is Ukrajna három legfontosabb kereskedelmi partnerének egyike, és ukránok százezrei jönnek hozzánk dolgozni, és meleg fogadtatásban és támogatásban részesülnek.

– szúr oda Putyin Oroszország kritikusainak.

Az orosz elnök szerint az a nagy gond, hogy az ukrán elit a múlt megtagadásával igyekszik megalapozni Ukrajna függetlenségét, kivéve természetesen a határokkal kapcsolatos ügyeket. „Elkezdtek mítoszokat kreálni és újraírni a történelmet, kitörölve mindent, ami egyesített bennünket” – írja Putyin, aki szerint az ukránok még a „kolhozosítás és az 1930-as évek éhínségének közös tragédiáját (ti. a holodomort – a szerk.)” is az ellenük elkövetett népirtásként akarják beállítani.

Vlagyimir Putyin szerint Ukrajnát veszélyes geopolitikai játszmába rángatták bele a nyugati országok, akik egyre inkább arra törekedtek, hogy Kijevet Moszkva ellen fordítsák. Csakhogy azok az ukránok, akik elhiszik, hogy a Nyugatnak szüksége van Ukrajnára, súlyosan tévednek az orosz elnök szerint. Ahogy a lengyel–litván államközösségben és az Osztrák–Magyar Monarchiában sem magukért kellettek az ukránok, úgy a most kialakított Oroszország-ellenes front is csak a területe miatt kíváncsi Ukrajnára – véli Putyin, aki szerint a 2014-es ukrajnai események is világosan alátámasztják ezt.

– állítja az orosz elnök.

Kijevnek nem is kell a Donbasz

Csakhogy – érvel Vlagyimir Putyin – nem minden ukránnak fűlik foga ahhoz, hogy egy ilyen országban éljen. „A Krím-félsziget népe és Szevasztopol lakói történelmi döntést hoztak” – írja Putyin a vitatott krími népszavazásra utalva, ahol eldőlt, hogy a félsziget lakói inkább Oroszországban szeretnék folytatni, nem Ukrajnában. Putyin szerint sem őket, sem Donyeck és Luganszk lakóit nem lehet elítélni ezért, Kijev mégis szeparatistának és terroristának bélyegzi őket. Pedig Putyin szerint Ukrajnának valójában nincs is szüksége ezekre a területekre.

Az orosz elnök két okot lát arra, hogy Ukrajnának valójában nem is kell a Donbasz: egyrészt egyértelmű, hogy az ottaniak úgysem fogadják el a Kijevből rájuk erőltetett új rendet; másrészt a két minszki megállapodásban foglaltak betartása – ami alapján Putyin szerint lehetséges lenne Ukrajna területi integritásának visszaállítása a donyecki és luganszki szakadár államokkal való közvetlen megegyezésen keresztül – egyszerűen szembemegy azzal az „Oroszország-ellenes projekttel”, aminek Kijev is a része.

Azért, hogy ez a projekt haladni tudjon, Putyin szerint a félelem klímáját kell kialakítani Ukrajnában, ami – „a nyugati hatalmak védelme és ellenőrzése mellett” – kiválóan sikerült is. Az orosz elnök szerint a nyugatiak befolyása rendkívül erős az országban, és hamarosan még tovább nő majd. „Időről időre persze kap Ukrajna kölcsönöket és pénzügyi forrásokat, de az ő [a nyugatiak] saját feltételei és érdekei mentén, nyugati cégeknek kedvezve. Egyébként ki fogja törleszteni ezeket az adósságokat?” – jegyzi meg Vlagyimir Putyin.

Ukrán függetlenség csak orosz partnerséggel

A helyzet végső soron egyértelmű Putyin szerint: a nagy oroszellenes projektben nincs helye független Ukrajnának.

Sőt, az egész ukrán államiság is erre az ötletre kíván építkezni a jövőben” – vonja le a következtetést Putyin, aki szerint a történelem már többször bizonyította, hogy ezek igen labilis alapok egy államnak. Az orosz elnök szerint az ukrán politikai rendszert úgy alkották meg a nyugatiak, hogy – függetlenül az elnök, a parlamenti képviselők vagy a miniszterek személyétől – bele legyen kódolva az Oroszországgal szembeni ellenségesség. „A mostani elnök kampányszlogenje a béke volt. Ezzel jutott hatalomra. Az ígéretek hazugságnak bizonyultak. Semmi sem változott” – jegyzi meg Putyin Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnökre utalva.

Az orosz elnök azzal zárja sorait, hogy az ukrán vezetés gyakran mutogat pozitív példaként az európai rokon nemzetek, mint például az osztrákok és a németek békés egymás mellett élésére. Ezek az országok megőrizhették nemzeti karakterüket, önálló külpolitikájukat és érdekeiket, mégis szoros szövetségben állnak egymással. Putyin szerint Oroszország és Ukrajna között is létezhetne ilyen együttműködés, hiszen az oroszok rokonokként tekintenek az ukránokra.

– írja az elnök. „Rokonságunk generációról generációra szállt. A modern Oroszországban és Ukrajnában élő emberek szívében és emlékeiben is jelen van, és a vérben is, ami családjaink millióit köti össze. Együtt mindig erősebbek és sikeresebbek voltunk és leszünk. Mert egy nép vagyunk” – hangsúlyozza esszéje végén Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.

A nyitóképen: Putyin újságírói kérdésekre válaszol a nemrég megjelent esszével kapcsolatban. Fotó: Alexey NIKOLSKY / Sputnik / AFP