Varsó egy új jogszabállyal megakadályozhatja, hogy zsidó leszármazottak igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra. Izrael „erkölcstelenségként” ítéli el a jogszabályt, Jarosław Kaczynski viszont „szemtelennek” nevezi az izraeli külügyminisztert.
Ismét történelmi adok-kapok zajlik Lengyelország és Izrael között. A lengyel PiS pártelnöke,
Jair Lapid izraeli külügyminiszter szerint a lengyelek átírnák a történelmet.
Mi áll a vita hátterében?
Mint azt lapunk június közepén megírta, „egy látványos emlékezetpolitikai konfliktus a jobboldali kelet-európai országokkal” mind a két izraeli tábor – nemzeti vallásos és baloldali – igényeit kielégítené.
Az új lengyel törvény
Két héttel később, még június 24-én fogadta el a lengyel alsóház a törvénykiegészítést, amely nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a náci német megszállás idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben. A kiegészítés harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.
A kritikusok szerint azonban a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra,
Az ügyben Izrael varsói ügyvivőjét is beidézték, de Izraelben is beidézték a lengyel nagykövetet.
Marek Magierowski lengyel követ a közösségi médiában próbálta megmagyarázni a lengyel álláspontot. Szerinte külföldi ingatlanbizniszelők lengyel családok százait tartják rettegésben a kilakoltatás lehetőségével, homályos jogi követelésekre és könnyen hamisítható dokumentumokra hivatkozva. Más lengyel közéleti szereplők kevéssé fogalmaztak tapintatosan, Dariusz Matecki, az Anti-Polish Monitoring Center alapítója szerint „ha Izrael moralitásról ír, az olyan, mint amikor Oroszország ír emberi jogokról”.
Az izraeli kritika szerint viszont a jogszabály gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy a zsidó családok leszármazottai igényt tarthassanak a holokauszt idején üresen maradt ingatlanokra.
Heves reakciók
Jair Lapid izraeli külügyminiszter reakcióképp erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely szerinte ha életbe lép, meg fogja nehezíteni a holokauszttal kapcsolatos kártérítési követeléseket az országban.
„Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat „szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.
mivel a lengyel jobboldal szerint téves állításokat tett a második világháború történelmével kapcsolatban, például már közölte egyszer, hogy tényleg léteztek volna „lengyel haláltáborok”. (Ez így tévedés, a haláltáborokat nem Lengyelország, hanem a náci Németország állította fel, Auschwitz esetében például a megszállt Lengyelország területén).
Lapidnál hevesebb reakciók is születtek, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke például így fogalmazott: „Eljött az idő, hogy a nemzetközi zsidó közösség átértékelje kapcsolatát egy olyan kormánnyal, amely elképzelhetetlen érzéketlenséggel viselkedik, és a lengyel történelem legrosszabb hagyományait követi a legjobb és legfelemelőbb hagyományok helyett.”
Lapid szavaira Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök közvetlenül reagált:
A lengyel külügyminisztérium szerint Lapid észrevételei tévesek a törvényjavaslattal kapcsolatban, és közölték, hogy az új jogszabályt azért fogadták el, mert a lengyel kormány alkotmányellenesnek és „durva törvénysértésnek” tartja, hogy nincs időbeli korlát a korábbi közigazgatási döntések érvényesítésére.
Mit jelent ez a V4-nek?
A vita magyar szemmel meglepő és kevéssé illeszthető a jó viszony rendszerébe, amit Izrael eddig a visegrádi országokkal ápolt; mindössze annyit lehet látni benne, hogy
A konfliktus viszont illeszkedik Lapid külügyminiszter új politikájába, amit éppen a napokban hirdetett meg az EU külügyi tanácsa előtt.
„Izraelnek közös érdekei vannak az EU-val – de ennél is több, közös értékeink vannak: az emberi jogok, az LMBTQI+ közösség jogai, a demokrácia alapvető elemei iránti elkötelezettség: szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, erős civil társadalom, vallásszabadság” – mondta Lapid hétfőn a Külügyi Tanács előtt. „Elkötelezettek vagyunk a klímaválság, a nemzetközi terrorizmus, a rasszizmus és a szélsőségesség elleni közös küzdelem mellett”.
Mint elemzők kiemelték, ez a V4-től való távolodást, és a nyugat-európai, progresszívebb országokhoz való közeledési kísérletet vetítheti előre.
Nyitókép: A gettó hőseinek emlékműve Varsóban
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
Andrej Babiš Csehországával a legstabilabb közép-európai ország talál vissza Visegrádhoz, újra megerősödhet régiónk régi jó szövetsége. Kohán Mátyás írása.
A rendőrség tüntetésektől fél.
Betelt a pohár a lengyeleknél.
Szinte már mindenhol ellenállásba ütközik Von der Leyenék terve.
A lap szerint ha Moszkva győz a háborúban, Európa többi része következik, az első áldozat Észtország lesz.
Sok forog kockán.
