Visszatérés Édenbe

2021. június 17.

Böszörményi Nagy Gergely
Egy angol házaspárnak nem tetszik, hogy óriási gépek és kemikáliák uralják a mezőgazdaságot. Londontól egy kőhajításnyira ezerötszáz hektáros kísérletbe fogtak, hogy rekonstruálják az ipari forradalom előtti flórát és faunát. Nem az emberrel szemben, hanem az emberért.

Richard Powers regényíró szerint a civilizációnkat átszövő szorongás egyik oka a Homo sapiens növekvő magánya, a bennünket körülvevő biológiai sokféleség, a különféle fajok számának tudatalattinkra is ható visszaszorulása. E megfontolás vezérelhette a Burrell családot, amikor London belvárosától egy ugrásra, a sussexi dombokon a természet nyers erőire bíztak egy ezerötszáz hektáros termőterületet. Kísérletük a konzervációs mozgalom hőstörténete, amelyből Wilding (vadítás) címmel kultuszkönyv született.

A modern mezőgazdaság ellehetetleníti a föld természetes megújulását”

A kontextus megértéséhez tágabb időperspektívát kell szemügyre vennünk. A második világháború alatt a kormány arra kérte Anglia gazdálkodóit, hogy állattartásra használt területeiken kizárólag búzát termesszenek, ezzel segítve az alapvető élelmiszerek hiányából fakadó éhezés elleni erőfeszítéseket. A hagyományokhoz azonban a világégés után sem volt visszatérés. Az Attlee-kabinet agresszív modernizáció mellett döntött, a földeken a gépek és a kemikáliák átvették az uralmat – a tulajdoni szerkezetben pedig az óriási méretű, monokulturális üzemek. Ma már tudjuk, hogy az agrá­riumnak e fejlett világban mindenütt lejátszódó iparosodása néhány évtized alatt a termőföld amortizációjához, termőképességének drámai visszaeséséhez vezetett. A modern mezőgazdaság egyszerre lehetetleníti el a föld természetes megújulását, és szorítja vissza a flóra és fauna gazdagságát. Utóbbi fejlemény – komplex összefüggéseken keresztül – a világjárványok kialakulásának esélyét is jelentősen növeli.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés