„Az üldözött keresztények kapcsán tehát kettős mércét alkalmaz a kormányzat, de ami ennél is nagyobb baj: olyan láthatatlan keresztényüldözést is gerjeszt, amit egyre többször és mind nyilvánvalóbban tapasztalunk meg. Ez a jelenség a kormányközeli oldalakon rendszeresen tetten érhető. A kabinetet elvek nélkül védelmező véleményvezérek képviselik ezt a kirekesztő kereszténységet, akik demens vénembernek, keresztényellenesnek merészelik minősíteni a pápát. Nyilván olyan emberekről van szó, akiknek múltja teljesen makulátlan, mindig nagyon komolyan vették vallásukat, és nem váltottak hitet csak azért, mert egy lelkész olyan szentbeszédet mondott, ami politikailag nem tetszett nekik.
Ez a kirekesztő kereszténység nagyon veszélyes és megmérgezi az emberek lelkét. E felfogás szerint csak az számít jó kereszténynek, aki a magyar kormányt elvtelenül támogatja, nem kérdőjelezi meg egyetlen döntését sem. A kirekesztő keresztények csapatába az nyerhet felvételt, aki nem törődik azzal, hogy a kormány gyűlöletkeltésre épülő propagandája nemcsak a pápa, hanem Krisztus tanításával is szembe megy.