Varsó és Minszk között amúgy is feszültté vált a viszony a tavaly augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta.
Felháborodásának adott hangot a varsói külügyi tárca abban a keddi nyilatkozatban, mellyel a Lengyelország 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadása évfordulójára kitűzött új fehérorosz nemzeti ünnep bevezetésére reagált.
Lengyel felháborodás
A lengyel sajtó hétfőn számolt be arról, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta a szeptember 17-ére eső, a Nemzeti Egység Napja elnevezésű ünnep bevezetéséről szóló rendeletet. 1939-ben ezen a napon a mai Fehéroroszország nyugati, addig Lengyelországhoz tartozó régiója csatlakozott a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasághoz, amely 1922 óta a Szovjetunió része volt. A lengyel külügyminisztérium „felháborodással fogadta” az új fehérorosz ünnep bevezetését, nyilatkozatában „teljesen érthetetlennek” nevezi, hogy
a fehérorosz történelmi politika „Sztálin és Hitler paktumára támaszkodik”.
Kifejtik: 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, mely a szeptember 1-ei német megtámadást követően már a hitleri hadsereg ellen küzdött. A Szovjetunió ezáltal megvalósította az 1939 augusztus 23-án kötött, a második világháborút közvetlenül előidéző szovjet-német Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát – emlékeztettek. 1939. szeptember 17-én több százezer lengyel lakost „megfosztottak állampolgárságától, méltóságától, és a szovjet Oroszország távoli vidékein később halál várt rájuk” – olvasható a nyilatkozatban, mely említést tesz a világháború fehérorosz áldozatairól is.
Nehezített párbeszéd
Az új fehérorosz ünnep „dicsőíti a szovjet örökséget”, és Fehéroroszország „valódi gyökereitől történő elszakítására tett próbát” is jelenti, bevezetése aláássa Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását – húzzák alá. A lengyel diplomácia szerint a kelet-közép-európai térség rendkívül nehéz történelmének ilyen jellegű átértelmezése komolyan megnehezíti Fehéroroszország párbeszédét a szomszédos országokkal, valamint Európa többi államával is.
Varsó és Minszk között feszültté vált a viszony a tavaly augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta, amelyen Lukasenkát vitatott körülmények között újraválasztották államfőnek. Az elnökválasztást követő tömegtüntetéseket kísérő brutális hatósági reakció miatt sok fehérorosz Lengyelországba menekült. Az utóbbi időben Fehéroroszországban letartóztatták a helyi lengyel kisebbség több vezetőjét is, ami tovább élezte a feszültséget a két ország között.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A politikus úgy látja, a kampányígéretek mögött egészen más intézkedések körvonalazódnak.
A koncepció ismerős, a kérdés csak az, mennyire reális.
Ilyen szövetséges mellett nem lesz ellenfele Magyarországnak.
Szó szerint lángba borult a Balkán!
Nagyon bízik a Fidesz győzelmében.
A volt miniszterelnök szerint súlyos következményekkel járhat a mostani irány.
A rendkívüli helyzetről Aleksandar Vučić szerb elnök is kiadott egy közleményt.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
