Csurkától Moldováig: egy kötetben a kortárs magyar irodalom nagyjai

2021. június 2. 19:01
Több mint háromszáz szerző több mint hatszáz művén keresztül ad teljes képet a magyar irodalom 1956 és 2016 közötti történetéről az MMA új lexikonja, Pécsi Györgyi és Falusi Márton főszerkesztésében.

Csaknem teljesen megtelt a Pesti Vigadó erre rezervált terme; a pódiumon szerzőként vagy irodalomtörténészként, egyetemi tanárként is ismert MMA-vezetőkkel és munkatársak száma már-már kerekasztal-beszélgetés jelleget kölcsönzött a kötet bemutatójának.  

„Azért is fontos ez a munka, mert az alkotásokon keresztül ad szellemi körképet”

– fogalmazott Kucsera Tamás Gergely; az MMA-főtitkártól például megtudtuk, hogy a kötet keletkezése kapcsán „minden mindennel összefüggött”, hiszen ő Pécsi Györgyivel még a tíz évvel ezelőtti, Makovecz Imre felkérésére összeállt alapító csapat tagjai voltak, az első csatlakozó szakértők egyike Kocsis Miklós volt – aki most a bemutatott kötetet összeállító Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMKI) igazgatója –; amikor  pedig megkezdték a munkát a köztestület titkárságán, az egyik első munkatárs, kutató pedig Falusi Márton, akitől a lexikon ötlete is származik. Aztán két és fél évvel ezelőtt létrejött az MMA kiadója, Pécsi Györgyi vezetésével, így a kötet, amelynek szócikkei 2019 januárja óta egyébként online böngészhetők, végre kézzelfogható formát öltött Magyar Irodalmi Művek 1956-2016 címmel.

Kucsera hozzátette: ez a kötet korszakos jelentőségű, egyszersmind közösségalkotó volt az MMA berkein belül, de minden könyvnek megvan a maga sorsa, s ez az olvasótól függ, mert

„olvasva válik a könyv könyvvé”.

Az olvasót pedig a mű érdekli, nem elsősorban az alkotó, így ez a lexikon is olvasmányközpontú lett. A számok nyelvén ez, mint azt Juhász Judit szóvivő elmondta, azt jelenti, hogy 52 szócikkíró 332 szerző 655 könyvét dolgozta fel ebben a kötetben.

Bónus Tibor irodalomtörténész, az ELTE döcense a kötet kronologikus sorrendjét emelte ki, hiszen egy jókora irodalomtörténeti korszakot fog át a könyv, a lexikonforma e téren formális keret, és egyben szimbolikus is, hogy 1956-tal indít. Hozzátette: kortárs szerzők lévén nem volt egyszerű eldönteni, ki kerüljön be a kötetbe, hiszen időben minél távolabbi egy mű, annál könnyebb szelektálni. Ugyanakkor kiemelte,

a kötet nagy érdeme, hogy a határon túli magyar irodalmat és a diaszpóramagyarság irodalmát nem választja el az anyaországitól,

hanem egységes magyar irodalomban gondolkodik, szemben a sok évtizedes gyakorlattal.

A magyar irodalom keresztmetszete

Bengi László irodalomtörténész, szintén az ELTE docense szerint pedig a kötet többféle olvasási ajánlatot fogalmaz meg a befogadó felé, hiszen egyrészt felhívja a széles olvasóközönség figyelmét a könyvekre, szerzőnként egy-öt, utóbbi volt a felső határ, ilyen kiemelt figyelmet alig harminc szerző kapott, mások kevesebbet, ami egyesekben hiányérzetet is hagyhat, de ettől a kötet még kiegyensúlyozott; a szócikkek emellett nem könyvméltatások, vannak benne kritikai meglátások is jócskán.

Másrészt a kronológia is vezérfonal, noha a kötet nem irodalomtörténeti jellegű, s így

nem hossz-, hanem keresztmetszeti képet ad az irodalomról.

Ettől még érdekes megfigyelni, hogy melyik évben hány mű került be a lexikonba: a mélypont 1958 egyetlen könyvvel, a csúcs 1969, húsz kötettel, a leggazdagabb időszak pedig a hetvenes évek.

Kucsera Tamás Gergely főtitkár, Bengi László és Bónus Tibor irodalomtörténészek. Fotó: Ficsor Márton, Mandiner

 

S végül világirodalmi kontextus szempontjából is érdemes olvasni a lexikont, amely az irodalmi gondolkodáshoz és ismeretterjesztéshez is hozzájárul, gondolkodásra sarkall – vélte Bengi.

A szerzőket is kérdezték röviden, Juhász Judit a szócikkszerzők szabadságfokára kérdezett rá, mind irodalmi iskolai, mind ideológiai szempontból; erre Falusi Márton válaszolt, rámutatva, hogy

a legteljesebb szabadságot élvezték a szerzők, emellett cél is volt, hogy minél több irodalomértelmező iskolát és irodalomtörténészt bevonjanak,

hiszen ebben a teljességében létezik a nemzeti irodalom: a szerzőknek csak a cikk tárgyát mondták el, instrukciókat nem adtak. Pécsi Györgyi ezt kiegészítette azzal, hogy sem a megosztottságot, sem az „örökké túlajzott irodalmi élet” személyes ellentéteit nem vették figyelembe, szándékosan nem vonódtak be ezekbe a dimenziókba, csak tisztán a műveket nézték,

így kerülhetett bele Csurka István és Moldova György egyszerre;

viták persze voltak a szerkesztőbizottságon belül, de akik bekerültek, egyhangú szavazással kerültek be.

Az árkokat nem betemették, hanem egyszerűen átlépték – ezt már Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója mondta, aki zárszavában heroikusnak és grandiózusnak nevezte Pécsi Györgyi és Falusi Márton vállalkozását, termékenynek a vitákat, amelyek zajlottak, és hozzátette: a filmes területet bemutató lexikon is hamarosan elkészül.

A két főszerkesztő: Pécsi Györgyi és Falusi Márton. Fotó: Ficsor Márton, Mandiner.

 

Az esemény után mi is kérdeztük Falusi Mártont, akitől megtudtuk, hogy a kötet első körben 2000 példányban jelent meg, de remélhetőleg lesz utánnyomás. Egyébként viszonylag nagy érdeklődés övezi a kötetet, egész turnét szerveztek rá, öt egyetemmel már egyeztettek róla, mert, mint Falusi kifejti, a lényeg, hogy mások beszélnek róla,

„olvassák, értelmezzék, használják, bírálják a könyvet, szervezzenek vitákat”,

az egyetemi közeget pedig személyesen szeretnék megszólítani, de a gimnáziumok meghívásától sem zárkóznak el, szívesen elmennek oda is. („ha én gimnazistaként egy ilyen könyvet kézbe vehettem volna, már sokkal könnyebb lett volna a pályakezdésem, kiemelt volna az állandó bizonytalanságból, hogy mit érdemes olvasni.” – mondta korábban lapunknak Falusi, aki költőként is alkot és egyébként a Magyar Művészet folyóiratot is főszerkeszti)

Mint elmondta, utólag már nem bővítik az 1956 és 2016 közötti időszak válogatását, de rövidesen tervezik beemelni a 2017-2020 közötti évek műveit 30-40 szócikkben online, ebbe pedig bekerülnek olyan szerzők is, akik 2017 előtti könyveikkel nem – hogy kik, azt nem árulta el.

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor ebben szövegek vannak, tehát nem egy életrajzi lexikon, hanem egy antológia? Ha igen, kénytelen leszek megvenni...

Bizonyítottad, hogy nincs egységes módszer a Covid áldozatainak számolására. A kitettség összehasonlítására még kevésbé.

Köszi, hát, akkor kihagyom. Egy antológia érdekelne.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés