Van már magyar külpolitikai modell – 50. születésnapját ünnepelte a Magyar Külügyi Intézet

Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte a Magyar Külügyi Intézet. Az évforduló alkalmából konferenciát rendeztek a Pesti Vigadóban, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

A konferenciát Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke nyitotta meg, aki elmondta: egy új világrend hajnalán vagyunk. 

„Innen Közép-Európából, erről a kis pontról kitekintve jól látszik, mennyire fontossá vált a kutatóintézetek szerepe és a nemzetközi ügyek megértése. Ennek egy egyszerű oka van: a mostani 

 Ami világos, az az, hogy az ideológia, amelyen a legtöbb nemzetközi intézmény alapul, mára megváltozott” – mondta rövid nyitóbeszédében az MKI elnöke.

Saját értékek

A konferencia következő felszólalója Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója volt, aki elmondta: a magyar külpolitika éveken át a mintakövetésről szólt, ezért Magyarországnak a rendszerváltás után meg kellett tanulnia, hogy az önálló külpolitika másfajta gondolkodásmódot igényel. 

 „Ez az önállóság merőben új életmódot, merőben új testtartást jelent, olyan mintha valaki a mintaátvétel gyűjtögető életmódjáról a mintaalkotás, a vadászaton alapuló életmódjára tér át” – mondta Orbán Balázs. 

2010 után pedig felmerült az igény, hogy „önálló módon, a saját értékeink és érdekeink mentén alakítsuk ki a külpolitikánkat, és ezzel találjuk meg a helyünket a világban.”

„Ugyanúgy az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az önállósághoz nem lesz elég azt mondani, mit nem szeretnénk, az önállósághoz nem elég ellenezni valamint, konstruktívnak is kell lenni. Erről szólnak megítélésem szerint a 2020-as évek: a konstruktív magyar külpolitikáról. Amikor 

S amikor már a világrend átrendeződésével kapcsolatban is el tudjuk mondani a véleményünket, ezt hívják úgy, hogy: a konnektivitás magyar stratégiája” – mondta Orbán Balázs. 

Erősek leszünk vagy gyengék?

A Magyar Külügyi Intézet történetét taglaló panelbeszélgetést követően újra Gladden Pappin, az intézet igazgatója szólalt fel. 

„Döntő ponthoz érkeztünk, nemcsak a magyar külpolitika történetében, hanem a globális helyzet szempontjából is. Választás előtt állnak a nemzetek és a bolygó is: kapcsolatban maradunk és erősek leszünk, vagy izolálódunk és gyengék leszünk” – mondta az MKI igazgatója.

Pappin hozzátette: tisztába van vele, hogy nemzetközi szinten gyakran félreértik a magyar külpolitikát, és izolációval vádolják az országot. 

A Külügyi Intézet igazgatója szerint az elmúlt három évtized globalista ideájának hamis alapideája volt. Szerinte a liberális globalizmus ideológiája túltermelte saját magát és ez negatív következményekhez vezetett. Számos rossz döntés is született, az egyik: a szinte korlátlan migráció engedélyezése. 

„Úgy gondolták, hogy 

és ez megoldaná az elöregedő európai társadalmak, a csökkenő munkaerő alapvető problémáját, miközben a világ más részein enyhítené a népesedési nyomást. Ez azonban biztonsági kockázathoz, valamint társadalmi és gazdasági töréshez vezetett a nyugati társadalmakban” – ecsetelte Pappin. 

A magyar konnektivitási stratégiáról is ejtett pár szót. Szerinte a konnektivitás nyugati modellje nem volt megvalósítható. 

„A konnektivitás megfelelő modelljében szerepelnie kell, hogy a természetes erő alapjai a tradíciók, a társadalmi kohézió, az azonos normák, az azonos kulturális értékek és a közös elkötelezettségek” – mondta Pappin. 

Kihívások 

A konferencián beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A politikus kijelentette, hogy a külpolitika feladata az ország fizikai és gazdasági biztonságának garantálása. 

Az ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: Magyarország egy morálisan tartható álláspontot vett fel. Szerinte a Nyugatnak itt az ideje stratégiát változtatni: 

Annak, hogy több mint másfél évvel a szomszédunkban kirobbant háború után a világ, azon belül is Európa mérleget vonjon, és beismerje, hogy kelleni fog egy B-terv” – mondta. 

Az izraeli háborúval kapcsolatban megemlítette, hogy Izraellel és az arab államokkal is jó kapcsolatra törekednek. 

„Ha mi nem folytatunk olyan külpolitikát, hogy az egyiptomi, a katari és az izraeli kollégával is ugyanúgy a tisztelet, a megbízhatóság hangján tudunk beszélni (...), akkor nem tudtuk volna megmenteni a magyar emberek életét” – utalva a három magyar származású túszra, valamint a Gázából kimenekített magyar állampolgárokra. 

A külügyminiszter elmondta: Magyarország továbbra sem adja fel a nemzeti érdekeket. 

„Mindig volt rajtunk nyomás, mindig kitartottunk,  

 – jelentette ki Szijjártó Péter. 

Az esemény záróbeszédét Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, amelyről itt olvashatnak: 

(Mandiner/MTI)

Nyitókép: Magyar Külügyi Intézet

,