Kémbotrány: sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok Dánia segítségével kémkedett európai szövetségesei után. Mit jelent ez pontosan, és van-e teendője ezzel hazánknak is? Utánajártunk.
Vasárnap adta hírül a dán közszolgálati médium, a Danmarks Radio, hogy a Dán Védelmi Titkosszolgálat (FE, Forsvarets Efterretningstjeneste) segített az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA, National Security Agency) vezető európai politikusok lehallgatásában 2012-2014 között.
Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszter, mai szövetségi elnök, Peer Steinbrück, a Német Szociáldemokrata Párt akkori vezetője, valamint francia, svéd és norvég állami vezetők egész sora.
„Nem tudjuk, mi a teljes valóság, biztos tudás nincs, lehet ez csupán a jéghegy csúcsa” – rögzíti lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. „Az biztos, hogy az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Államok vezette partnerség a Five Eyes, a britek, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, egy rendkívül hatékony globális megfigyelő hálózatot tart fent” – fogalmaz a szakértő, aki szerint „ez nem csak az USA-ra jellemző, nem kell az USA-t külön kiemelni és elítélni, az országok legtöbbje komolyan figyel a többi országra, akár szövetséges ország, akár nem”. Hozzáteszi, „Magyarország környezetében is tudunk olyan szövetséges országot, amely nagyon komolyan figyel Magyarországra, és az USA-val is nagyon szoros az együttműködése.”
Dánia vonzerejét az amerikai titkosszolgálatok számára a tenger alatt elhelyezett internetkábelek jelenthették – egészen pontosan azok a földetérési pontok, ahol a tenger alatt húzódó, kontinensek internethálózatát összekötő kábelek elérik a szárazföldet. Ilyen pontokból a rengeteg szigetből álló, rendkívül hosszú partvonallal rendelkező Dániában sok van – olyan kábelek érnek Dániában szárazföldet, amelyek a skandináv ország kimenő és bejövő adatait szállítják Svédország, Norvégia, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság felé. A dán köztévé riportja szerint
az adatok kiértékeléséhez pedig az amerikai ügynökség saját fejlesztésű XKeyscore rendszerét használhatták, melyben telefonszám alapján kereshettek rá mindarra, amire a politikusok életéből kíváncsiak voltak. A Reuters szerint az NSA ügynökei a dánok segítségével „megszereztek bejövő és kimenő telefonhívásokat, SMS- és chatüzeneteket a szomszédos országok tisztségviselőinek telefonjairól.”
Macron és Merkel válaszokat várnak
Merkel német kancellár hétfőn virtuális csúcstalálkozót tartott Emmanuel Macron francia elnökkel, melyet követően Macron leszögezte: ha a lehallgatásról szóló értesülés igaz,
Kemény szavakat talált az ügyre Erna Solberg norvég miniszterelnök is, aki szerint „elfogadhatatlan, ha szoros szövetségesi együttműködésben álló országok úgy érzik, kémkedniük kell egymás után”.
A német kormány részéről Steffen Seibert, a kancellár szóvivője úgy fogalmazott, a kormány „minden releváns nemzetközi és nemzeti hatósággal kapcsolatban van annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsen az ügyben”. A szintén érintett Peer Steinbrück volt szociáldemokrata pártelnök úgy nyilatkozott, „politikai értelemben botránynak tartom az ügyet”, azt pedig, hogy baráti titkosszolgálatok lehallgatják egymást, „groteszknek” nevezte.
Trine Bramsen dán védelmi miniszter a dán kormány nevében úgy fogalmazott, „közeli szövetségesek szisztematikus lehallgatása elfogadhatatlan, ez egy jól bevált alapelv, amihez a dán hatóságok igazodnak”, ugyanakkor azt is kijelentette, „a dán kormány nem tudja és nem is fogja kommentálni a titkosszolgálatainkat érintő médiaspekulációkat”. Szavai azonban különösen csengenek annak tükrében, hogy a dán köztévé jelentése szerint az FE történetesen már 2014-ben elrendelt az ügyben belső vizsgálatot Gyékény-hadművelet (Operation Dunhammer) néven, majd mikor a vizsgálat eredményeit megkapta a titkosszolgálati vezetés, végül mégsem fejezték be az NSA-val közös lehallgatást. A dán kormány tehát legkésőbb 2015 óta mindenképpen tudott az ügyről.
Demkó Attila szerint „túl kéne lépni már azon a gondolaton, hogy egy szövetségi rendszerben mindenki mindenkinek jót akar – itt nagyon komoly gazdasági hírszerzés folyik általában”. Úgy véli, „vannak nagyon kemény viták és nézetkülönbségek Németország és az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Államok között”, és „az európai technológiai ipart nem csak a kínaiak lopják”. És mivel a szövetségesek közötti lehallgatások ennyire általánosak, a szakértő szerint
„a hír nem az, hogy valószínűleg történt ilyen, a hír az, hogy kommentálja Macron és Merkel”.
Ennek hátterében szerinte az állhat, hogy „az USA-val szemben van egy bizonyos elégedetlenség, amit éreztetnek”. Ugyanakkor úgy véli, „nem kell minden mögött nagy szándékosságot keresni, ez egy évek óta lappangó ügy, lehet egy véletlen kiszivárogtatás, egyéni kezdeményezés is”. Demkóéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Patrick Sensburg német CDU-s Bundestag-képviselő is, aki az előző, még Edward Snowden által kirobbantott német-amerikai kémbotrány alatt a Bundestag illetékes vizsgálóbizottságát vezette. Sensburg úgy fogalmazott: „Meg kell érteni a hírszerzés rendszerét. Nem barátságokról van itt szó, nem is morális-erkölcsi igényekről. Érdekek érvényesítéséről van szó.”
Biden is nyakig benne van?
Edward Snowden, a korábban az NSA-nek bedolgozó számítógépes szakember 2013 októberében a mostanihoz kísértetiesen hasonló ügyet indított el, amikor kiszivárogtatásaival fényt derített arra, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálatai – az amerikai lakosság mellett – több mint harminc vezető politikus után is kémkedtek világszerte, és Angela Merkel német kancellár is közéjük tartozott. (A WikiLeaks később azt is kiszivárogtatta, hogy a német kancellárok megfigyelése jó eséllyel nem Merkel alatt kezdődött, az NSA 125 német tisztségviselőt tartalmazó megfigyelési listán ugyanis bőven akadtak Gerhard Schröder és Helmut Kohl által alkalmazott munkatársak. A szivárogtató portál hírt adott két francia külügyminiszter lehallgatásáról, exportszerződések, költségvetési és kereskedelmi döntések iránti amerikai érdeklődésről is.)
A Fehér Ház ezt akkor nem tagadta, csak annyit nyilatkozott, hogy Merkel telefonja nem áll lehallgatás alatt, és nem is fogják lehallgatni. Az Egyesült Államokban tette miatt közvagyon eltulajdonításával, valamint nemzetvédelmi információ és minősített adat közlésével gyanúsított, halálbüntetéstől tartó Snowden azóta Oroszországban talált menedéket, a német szövetségi ügyészség pedig az ügyben indított eljárását 2015-ben bizonyítékok hiányában ejtette. Snowden a friss üggyel kapcsolatban Twitteren azt írta, „Biden kellőképpen felkészült arra, hogy felelősséget vállaljon mindezekért, amikor hamarosan Európába látogat, mert természetesen ebben a botrányban ő már az első alkalommal is mélyen benne volt. Teljes nyilvánosságra van szükség nem csak Dánia, de a fölöttük álló partner részéről is”.
A német közszolgálati média külföldön aktív csatornája, a Deutsche Welle úgy értesült, hogy
– tavaly botrány robbant ki amiatt, hogy az NSA-nek célpontjai voltak a dán külügy- és pénzügyminisztériumban, valamint egy dán katonai beszállító cégnél is. Ennek a botránynak köszönhetően nem lehetett berlini nagykövet abból a Thomas Ahrenkielből, aki 2010 és 2015 között a dán titkosszolgálatot felügyelte. Martina Renner, a német politikusok amerikai megfigyelésével foglalkozó Bundestag-bizottság balpárti tagja a Deutsche Wellének úgy fogalmazott: „Ha az NSA szoftvert vagy hardvert ad át valakinek megfigyelési célból, azért ellenszolgáltatást is vár. Az ellenszolgáltatás az, hogy az európai hírszerző szolgálat az NSA által felé eljuttatott célszemélyek után kémkedik, majd továbbítja eredményeit az USA-nak.”
Demkó Attila az ügy nyomán
Szerinte kulcsfontosságú a – szövetségeseinktől is érkező – kémtevékenységek elhárítása: „Magyarországon erről nem beszélünk. Mindenki, akinek fontos információ van a birtokában, akár gazdasági, akár ipari, akár politikai titok, az alaposan gondolja meg, hogy az elektronikus eszközeit miként használja, mert semmi sem sebezhetetlen, ami hálózatra kapcsolódik. A tévéje és az ebfigyelő kamerája sem” – véli a szakértő.
Demkó a döntéshozóknak azt tanácsolja, „úgy telefonáljanak, úgy értekezzenek, hogy nem feltétlenül maradnak magánkörben a beszélgetéseik – akár ellenzéki, akár kormánypárti politikus is lehet célpont, akár környező ország célpontja, akár nagyhatalomé”. „Naiv magyar tévhit, hogy azt gondoljuk, hogy a szövetségben mindennel egyet kell érteni, nem lehet különvélemény, érdekkülönbözés, vagy akár nem folytatnak országok befolyásolási műveleteket egymás ellen. Ez az eset is egy ébresztő” – összegzi az ügy tanulságait Demkó.
Nyitókép: Merkel Obama társaságában (REUTERS/Fabrizio Bensch)
A működésképtelen argentin államot radikális eszközökkel megreformálni kívánó Javier Milei elnök és pártja most Donald Trump Amerikájának segítségével tudja folytatni kormányzását. Kohán Mátyás írása.
Hátborzongató dolgokat mondott Alexander Sollfrank altábornagy. Mutatjuk!
Az országos terrorellenes ügyészség nem nyomoz az ügyben, mert a férfi elmondása szerint egyedül radikalizálódott, az interneten keresztül.
A külügyminiszter szerint az atomenergia témája kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából.
Trump ismét Washingtonba hívta a magyar kormányfőt. Ami biztos: fajsúlyos megállapodások várhatók. Kohán Mátyás írása.
Vagy csak előre magyarázta a berlini kormány bizonyítványát, amikor Szíriában azt mondta, "alig lehetséges, hogy az emberek itt igazi méltósággal éljenek.”
Gondolom, most boldogok.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarországon lesznek a legalacsonyabb energiaárak egész Európában.
