Borzongva nézzük, hova süllyedt a templomeldózeroló Nyugat.
„Néhány anarchista antifasisztán, illetve szélsőséges iszlamistán kívül egész Európa döbbenten nézte bő két évvel ezelőtt, ahogy égett a párizsi Notre-Dame. Micsoda érték megy veszendőbe – sóhajtott még az ateista is, hisz mégiscsak kultúránk egy darabjáról van szó. Néhány erős kép hatására egy este erejéig millióknak esett le, mit is jelent egy templom – hogy azután az üszkös romok kihűlésekor mindez gyorsan feledésbe is merüljön.
Amikor idén februárban Lille-ben hatalmas munkagépekkel, szántszándékkal megkezdték egy impozáns XIX. századi templom bontását, arról már alig-alig érkezett hír (pedig igen sokatmondó a tény, hogy a helyi katolikus egyetem dózeroltatta el Isten házát, hogy tantermeket építsen pont arra a telekre – más ingatlanon biztos nem stimmelt volna a feng shui); mint ahogy arról se hallani, hogy Anjou régióban ezekben a napokban hat templom eltüntetését készítik elő. Az indok: drága lenne a felújítás és költséges a fenntartás. A most halálra ítélt épületek egyikét már hét éve bezárták, romló állapota miatt – mindössze 150 éves templomról van szó, amelyet azonban a jelek szerint nem tartottak fontosnak időben renoválni, most pedig már nem is szándékoznak megmenteni.
Ellenben a mecseteken Franciaország-szerte serényen dolgoznak az építőmunkások: Strasbourgban épp egy 6900 négyzetméteres épül, amely így (Európa legnagyobb muszlim templomaként) méretesebb lesz, mint a város híres katedrálisa. Az építkezést a zöld önkormányzat pénzzel is támogatja; egy hatalmas betontömeget képzeljünk el két minarettel – nem valószínű, hogy rajta lesz Európa legszebb építményeinek ezres toplistáján, viszont 2500 hívő el fog benne férni kényelmesen. Az is egy szempont, a kereslet határozza meg a kínálatot.”
Nyitókép: Antoine Wdowczynski / Hans Lucas / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Legalábbis pár napra: hiszen az Ipsos kutatása alapján úgy tűnik, nem kevesen sírják vissza a kilencszeres csecsemőhalandóságot és a Trabantra való ötéves várakozást. Francesca Rivafinoli írása.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
