Angela Merkel szava döntötte volna el a választásokat?
Németország legerősebb pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak új elnöke van: Armin Laschet. Megválasztása meglehetősen kalandos volt, online térben nyert 53%-os imponáló többséggel, azonban a német törvények nem ismerik el az online választásokat, ezért az ügyet postai úton is meg kellett erősíteni, ahol 83%-ot tudhatott magának. A differencia abból fakad, hogy itt már egyedüli jelöltként indult.
Friedrich Merz és a kancellária riválisa, Markus Söder bajor miniszterelnök is felülmúlta Laschet népszerűségét a közvélemény-kutatások szerint. Söder azonban egy másik párthoz tartozik: a CDU „testvérpártja” CSU, amely csak Bajorországban van jelen. Így nem volt versenytársa a CDU elnökének.
Angela Merkel szava
A választások eredménye kiszámíthatatlannak bizonyultak, egészed addig, amíg
Egyenesen jelezte, kit akar nyertesként látni. A „csapatot” részesítette előnyben – mondta. Csak Laschet kampányolt ezzel a szlogennel: ő és Jens Spahn egészségügyi miniszter „csapatot” alkotnak a párt (és talán később az ország) vezetésére, bármit is jelentsen ez. Merz volt a favorit, amíg Merkel megszólalt. De Laschet, a „Mr Csapat” lett a győztes.
A siker után
Laschet megválasztását követő időszaka meglehetősen csavarosan alakult, sok port kavart a médiában, kezdve azzal, hogy a Merkel által preferált csapat szellemét meglehetősen hamar elengedte, Jens Spahn hamar a feledésbe merült a kampány után.
Angela Merkel, akinek egyesek a sikert datálják, nem volt rest feladni a leckét Laschetnek, ugyanis emberén keresztül, Helge Braun-on keresztül terjesztett be törvénymódosítási javaslatot az államadósság újrastrukturálásáról, amit ha egy az egyben elfogad Laschet azt erősíti meg, hogy vezetés helyett hagyja magát megvezetni.
Laschet és a kihívás
A javaslat hármas csapda volt: elfogadása esetén meghatározza az októberben soron következő választások csatamezőjét a magasabb adókat követelő szociáldemokraták (SPD) kárára. A CDU és az SPD közötti választóvonal így „szavazat a CDU-ra és több adósságra” lesz, szemben az „SPD-re és magasabb adókra szavazás”. Most mindkét párt koalíciós partner, de valószínűleg a választások után elválnak. Azt is jelezte, hogy koalíciót kíván elképzelni a zöldekkel, akiknek tetszik az ötlet, és úgy tűnt, hogy megsértenék a liberális FDP-t - a koalíciós kormány lehetséges alternatíváját.
Úgy tűnt, mintha Laschetet akarná gyengének feltüntetni. Végül elegánsan és hatékonyan elsajátította a kihívást. Először CDU-helyetteseket küldött ki, hogy elsajátítsák az ötletet. Aztán ő maga azt mondta, hogy az adósságkorlát a CDU-politika alaptétele. Ezután egy szócsata következett Helge Braun kárára, anélkül, hogy megnevezte volna: „Ha a kormány tagjai meg akarják változtatni az alkotmányt, akkor először beszélniük kell a párttal.”
Ez egy „rasszista, kirekesztő, visszataszító” kijelentés, „több millió ember arculcsapása” – valósággal záporoznak a megsemmisítő(nek szánt) kritikák a német kancellárra. Francesca Rivafinoli írása.
Az Alternatíva Németország társelnöke budapesti előadása során kijelentette, biztos abban, hogy pártja rövidesen kormányozni fog.
Sikorskiék korábban bejelentették: nem adják ki az ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak.
A megkérdezettek több mint hatvan százaléka támogatná, hogy a munkaképes ukrán férfiak térjenek vissza Ukrajnába.
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
Nagyon fáj Kijevnek, hogy Magyarország történelmi szerepet kapott.
Magyarország már rég nincs egyedül.
