A Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja már hivatalosan is felvette céljai közé a „Dexit”-et és új európai közösséget szeretne alapítani.
Hivatalosan felvette politikai céljai közé Németország európai uniós (EU-) tagságának megszüntetését vasárnap véget ért drezdai kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD).
A kongresszusi határozat szerint felveszik a szeptemberi Bundestag-választásra készülő programba, hogy
Jörg Meuthen társelnök, európai parlamenti képviselő a szavazás előtt a határozati javaslat elvetését kérte, mondván, pártjának megvalósítható ügyek mellett kellene kiállnia, hiszen „a politika a lehetőségek művészete”. Az 550 kongresszusi küldött többsége végül a társelnökkel szemben foglalt állást.
Hasonló vita bontakozott ki több más határozati javaslat esetében is. Így például arról az indítványról, miszerint az AfD-nek a menedékjoggal rendelkezők családegyesítésének megtiltását is fel kell vennie a választási programba. A vitában egy hozzászóló rámutatott, hogy e tiltás jogilag nem megvalósítható, mire a kezdeményezők részéről Björn Höcke, a türingiai tartományi pártszervezet vezetője kifejtette, hogy nem jogi, hanem politikai természetű ügyről van szó. A javaslatot végül megszavazták.
A menekültügyi szabályozás mellett a migráció egyéb vetületeivel is foglalkoztak a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki párt kongresszusán. Így például egy határozatban lobbicsoportok kitalációjának minősítették, hogy a nemzetgazdaság teljesítőképességének fenntartásához szakképzett külföldi munkavállalókra is szükség van, és
Foglalkoztak a kongresszuson a koronavírus-világjárvánnyal is, amellyel kapcsolatban határozatot hoztak a többi között arról, hogy nem kellően megalapozottak a szájat és az orrot takaró maszk viselését előíró szabályok, ezért az AfD elutasítja a maszkviselési kötelezettséget.
Az AfD-t 2013-ban alapították. Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára.
Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága, a legutóbbi mérések szerint, 10 és 12 százalék között van.
(MTI)
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
