Új bevándorlási törvénytervezetet nyújtott be a svéd baloldali kormány a parlamentben csütörtökön.
Az új törvénytervezet elfogadása esetén a zöldekkel szövetséges szociáldemokrata kormány által benyújtott törvénytervezet lép majd az 2016-ban hozott ideiglenes jogszabályok helyére. Ezeket 2019-ben – politikai konszenzus híján – meghosszabbítottak.
Munka és nyelv
A tervezet értelmében a bevándorlók hároméves tartózkodási engedélyt kapnak. Ennek lejártával viszont csakis akkor élvezhetik az állandó lakhellyel járó jogokat, ha eleget tesznek több követelménynek, köztük például annak, hogy elsajátítsák a svéd nyelvet, vagy rendelkezzenek a megélhetéshez elegendő jövedelemmel.
A 2016. évi szigorítás előtt a törvények értelmében a menekültek állandó lakhatási jogok kaptak Svédországban, amelyet az egyik legbefogadóbb európai államként tartanak számon. Lélekszámához viszonyítva Svédország fogadta be a legtöbb migránst az Európai Unió tagállamai közül 2015-ben. Akkor 160 ezren érkeztek a skandináv államba, sokan közülük Szíriából.
A svéd bevándorlási hatóságok szerint a 10,3 milliós ország egy évtized alatt több mint 400 ezer ember számára biztosította a menedékjogot és a családegyesítést.
Bevándorlásellenes hangok
A Svéd Demokraták bevándorlásellenes párt előretörésével a nagy svéd pártok, így a szociáldemokraták is, öt év óta szigorítottak a bevándorlási politikán, ami végül az állandó tartózkodási engedély megvonásában nyilvánult meg.
Ezzel a tervezettel Svédország nem lesz többé olyan vonzó célpont a menedékkérők szemében, mint amilyen 2014-ben és 2015-ben volt”
– jelentette ki Morgan Johansson szociáldemokrata bevándorlási miniszter.
Johansson csütörtökön védelmébe vette a tervezetet, amely „hosszú távú rendezési keretet biztosít”, és őrködik azon, hogy az időben korlátozott tartózkodási engedélyek elvének ne legyenek „aránytalan hatásai”. Az ideiglenes tartózkodási engedély meghosszabbítása lehetséges gyermekek és felnőttek számára egyaránt, elsősorban „rendkívül fájdalmas” körülmények között, „emberiességi védelem” címén.
Más szelek Skandináviában
Másfél évvel a 2022. szeptemberi parlamenti választások előtt, a radikális jobboldali Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson támadta a felügyelet nélkül érkezett kiskorúakra vonatkozó rendelkezést. A tervezet szerint ugyanis ez utóbbiak tanulmányaik befejezéséig tartózkodhatnak Svédországban, és „humanitárius védelemben” részesülnek.
A legutóbb 2019-ben meghosszabbított ideiglenes jogszabály a nyáron jár le. Az újnak júliusban kellene életbe lépnie, ha a parlament megszavazza a kormány által benyújtott tervezetet.
Az idén már egy másik skandináv állam, Dánia is újabb szigorításokat jelentett be a bevándorlás visszaszorítására. Mette Frederiksen, dán szociáldemokrata kormányfő a többi között azt hangsúlyozta: országának az a célja, hogy „nulla bevándorlás legyen”. Mint a dán parlamentben fogalmazott: „a dánok dánok akarnak maradni”.
(MTI)
Nyitóképen: Stefan Löfven svéd szociáldemokrata miniszterelnök Jessica Gow / TT News Agency / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
Nagyon hiányzik már a szurkolóknak.
