Az internetről letölthető lakhelyelhagyási igazolást elemzők az elképesztő bürokrácia jelképének minősítették.
Visszavonta a lakhelyelhagyáshoz szükséges igazolási kötelezettséget a francia kormány a koronavírus-járvány miatt lezárt 16 megyében, miután annak szabályai érthetetlennek bizonyultak, a kiskereskedők többségének pedig végül nem kellett bezárnia. A leginkább fertőzött francia megyékben péntek éjfélkor egy hónapra életbe lépett lezárást a kormány „harmadik utas” megoldásnak nevezte, miután a vírus fertőzését olyan szigorító intézkedésekkel kívánja megfékezni, amelyekkel nem kényszeríti az embereket arra, hogy az otthonukban maradjanak. „Nem az a célunk, hogy jó megnevezést, hanem az, hogy hogy jó intézkedést találjunk. Azzal, hogy hagyjuk az embereket kint lenni, de megtiltjuk a régiók közti átjárást a vírus terjedésének megakadályozására, a józan ész győzedelmeskedett” – mondta Gabriel Attal kormányszóvivő a Le Journal du dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.
A Le Monde című napilap kommentárja szerint azonban a lezárás inkább zavart okozott a franciák számára, mintsem növelte a bizalmat a kormányban. Jean Castex miniszterelnök csütörtök este jelentette be, hogy a lezárt 16 megyében, köztük Párizsban a lakhelyet el lehet hagyni, időkorlát nélkül, de csak előre kitöltött igazolással, és csak 10 kilométeres körzetben. Szombat este azonban a kormányfő visszavonta az igazolási kötelezettséget, miután
A kétoldalas igazoláson 15 fajta indok szerepelt, amelyek közül a párizsiaknak választaniuk kellett volna minden egyes alkalommal, amikor elhagyják az otthonukat. Ezenkívül csillaggal megjelölve olyan kivételek is bekerültek a listába, amikor is a lakhelyelhagyás akár 30 kilométeres körzetben is engedélyezett (orvos, munkahely, vásárlás, hivatali ügyintézés).
„Ha lenne verseny a legrosszabb, leghaszontalanabb és legabszurdabb találmányok között, a belügyminisztériumnak jó esélye lenne a fődíj elnyerésére a bürokratikus remekművével: a lakhelyelhagyási igazolással” – írta a Twitteren Bruno Retailleau, az ellenzéki Köztársaságiak szenátusi frakcióvezetője.
Camille Chaize, a belügyminisztérium szóvivője vasárnap a BFM hírtévében elismerte, hogy a „dokumentum túl bonyolult”. A miniszterelnöki hivatal szerint szombat reggel már „nem maradt elég idő egyszerűsíteni” a belügyminisztériumban kidolgozott igazolási tervet. „Az első lezáráskor egyszerűbb volt a helyzet, mert a vezérelv az volt, hogy mindenki maradjon otthon. Most több kivétel van, ezért bonyolultabb a helyzet” – mondta a Le Monde-nak egy kormányzati forrás. Tény, hogy a szombaton kezdődött lezárással párhuzamosan a kormány arra biztatja a franciákat, hogy minél több időt töltsenek a szabadban. Az elnöki hivatal szerint a kormány az „arányosságot és a megfelelő egyensúlyt” kereste azzal, hogy az iskolák nyitva maradtak, miközben a legtöbb európai országban bezárták őket a járványhelyzet tetőzésekor.
A kormány a döntését olyan tanulmányokra alapozta, amelyek szerint a fertőzés elsősorban a zárt térben történő csoportosulásokkal terjed, szabadtéren viszont alig, s a kiskorúak körében nagyon kis mértékben. De az állam a kiskereskedők elégedetlenségét is meghallotta az újabb lezárás bejelentésekor.
– jelezte a gazdasági tárca, miután az alapvető szükségletet kielégítő boltok közé bekerültek a könyvesboltok, a zenei termékeket árusító üzletek, a fodrászok, a virágboltok, a barkácsüzletek, az autószalonok, a cipészek, a csokoládéboltok és a borbárok is.
Az egy éve tartó járványhelyzetben a francia kormány szerint nemcsak az étkezés, hanem az emberek megfelelő mentális állapotának megőrzése is alapvető szükségletet jelent. Az ellenzék szerint viszont „ennek a kormánynak nehezére esik döntéseket hoznia. Miután bizalmatlanságot teremtettek az oltás körül (az AstraZenca felfüggesztésével), most a lezárást teszik érthetetlenné” – mondta Damien Abad, a Köztársaságiak nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A kormány ugyanakkor a felmérések alapján tisztában volt azzal, hogy egy újabb szigorú lezárást a franciák már nem fogadnának el, így nem is tartanának be. Az enyhébb szigorításokat is csak kétharmaduk támogatja, míg a korábbi, nagyon szigorú lezárások támogatottsága még 90 százalékos volt.
Az Ifop közvélemény-kutatóintézet vasárnap megjelent felmérése szerint a franciáknak csak 34 százaléka véli úgy, hogy a kormány képes a járványhelyzetet kezelni, miközben a közvélemény eddig jó véleménnyel volt a kormányzati intézkedésekről. Emmanuel Macron államfő tetszési mutatója egy éve 40 százalék felett van a hibás döntések ellenére is. Az elemzés szerint azonban az a tény, hogy januárban, amikor az egészségügyi szakemberek kérték a lezárást, az államfő erre nem volt hajlandó, a következő hetekben ellene fordítható, ahogy az oltási kampány lassúsága is, noha az oltás szerinte is az egyetlen kiutat jelenti az egészségügyi válságból.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A görögök kérését viszont elutasította az Európai Bizottság.
Mutatjuk a hétfői nap legolvasottabb híreit.
Ez aztán mindenkinek fájna.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
