A szigorú beutazási korlátozásokat azóta is fenntartják, nagyon kevés vízumot adnak ki külföldieknek.
A kínai hatóságok azt tervezik, hogy júniusra beoltják a közel 1,4 milliárdos ország lakosainak negyven százalékát a koronavírus ellen – közölte az állami média egészségügyi illetékesekre hivatkozva. Az év végére a tervek szerint a lakosság nyolcvan százaléka megkapja a vakcinát. Egyes térségekben ötven, illetve kilencvenszázalékos beoltottsági arányt akarnak elérni júniusig, illetve az év végére. Eddig a lakosság 3,5 százaléka kapott vakcinát, szakértők szerint az oltási arány azért ilyen alacsony, mert jórészt kordában tartják a vírust.
Az elmúlt hetekben csak külföldről érkezett emberekben mutatták ki a fertőzést, de őket érkezésük után azonnal elszigetelték a szigorú járványügyi előírásoknak megfelelően. A világjárványt okozó koronavírust először a világon a közép-kínai Vuhan városában mutatták ki 2019 decemberében. A járvány legelején sokak szerint nem volt hatékony a védekezés Kínában, de már tavaly január végére szigorú korlátozásokat vezettek be, több millió ember került karanténba, elkezdődött a tömeges tesztelés és kontaktkutatás.
A szigorú beutazási korlátozásokat azóta is fenntartják, nagyon kevés vízumot adnak ki külföldieknek. A nemzetközi repülőjáratok számát jelentős mértékben csökkentették. Az érkezőknek több tesztet kell felmutatniuk, és attól függően, hogy honnan érkeztek két- vagy háromhetes karanténban kell várakozniuk. Nyár óta már csak kisebb járványgócok fordultak elő Kínában, és a hatóságok minden esetben gyors intézkedéseket hoztak. Az élet és a gazdaság nagyrészt visszatért a megszokott kerékvágásba. Az emberek azonban sok helyütt még hordanak védőmaszkot, mérik a hőmérsékletüket, emellett használniuk kell a koronavírusos applikációt, amelyen feltüntetik, hogy melyik boltot vagy éttermet keresik fel.
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint a világ legnépesebb országában a járvány kezdete óta 101 013 ember kapta el a koronavírust, közel annyian, mint a lakosság lélekszámát tekintve nála hétszázszor kisebb, kétmilliós Észak-Macedóniában. A koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe 4836 ember halt bele Kínában.
(MTI)
(Fotó: Alkalmazottak állnak a Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó leányvállalataként működő China National Biotec Group (CNBG) pekingi vakcinacsomagoló üzemében 2021. február 26-án. Az újságírók és fotóriporterek látogatását a kínai kormány szervezte.MTI/EPA/Roman Pilipej)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
