A Fidesz EPP-frakcióbeli tagságának felfüggesztése azt jelentette volna, hogy a képviselők nem tudtak volna érdemben az Európai Parlament munkájában részt venni – magyarázza a Fidesz kilépésének okát Deutsch Tamás. A Fidesz-KDNP EP-delegációjának vezetője szerint a Fidesz azért lett szálka az Európai Néppárt szemében, mert régi, igazi, jobboldali énjére emlékezteti. Interjúnk.
Miért az alapszabály-módosítás volt a fal a néppárti frakciótagság ügyében, amelyen túl nem akartak már hátrálni?
Valóban ez a lényeges kérdés, hiszen nem most kezdődtek a kritikák, a kiszorításra irányuló törekvések. Véleményem szerint két oka van, amiért most jött el ennek a döntésnek az ideje. Az egyik az, hogy
Már tavasszal is felháborító volt, amit a Néppárton belül a rendkívüli jogrend bevezetése miatt megkaptunk, – a Néppárt része volt annak a fakenews-cunaminak, amely arról szólt, hogy Magyarországon felszámolták a parlamentarizmust. Pedig ilyen döntéseket más európai országokban is meghoztak, és ezek a döntések a védekezés hatékonyságát növelték. Az egy abnormalitás, hogy amikor itt vagyunk a járvány harmadik hullámának a kellős közepén, akkor egyes néppárti képviselők immár a többedik körben támadásokkal, áskálódásokkal, kiszorítósdival vannak elfoglalva. Nem örömteli, hogy a politikai véleménykülönbségeket szankciókkal, retorziókkal akarják megoldani, és ez gyakorlattá vált az Európai Néppártban.
Mi volt a másik ok?
A másik ok, hogy az Európai Parlament képviselői a választóktól kapják a felhatalmazást. Ők a mi legitimációnk forrásai, nem a frakciónk, nem a pártjaink vezetése.
Ez elfogadhatatlan. Ha ez megtörténik, akkor nincs más választás, mint azt mondani, hogy ebből elég.
Ez a gondolat megjelent Orbán Viktor Manfred Webernek írott levelében is: egyes néppártiak „azon fáradoznak, hogy elnémítsák, letiltsák demokratikusan megválasztott képviselőinket”, illetve „korlátozzák őket választott tisztségük gyakorlásában”. Konkrétan mire gondolnak? Milyen korlátozásról van itt szó?
Sokak aktivitása a Néppártban arra koncentrálódik, hogy kizárják a Fideszt. Azt látták azonban, hogy a kizárásunkhoz a kellő többség nem lesz meg, sem a frakcióban, sem a pártban, így kiagyalták, hogy legyen felfüggesztés. A frakciótársaink elmondták nekünk, hogy
semmilyen parlamenti tisztséget nem lehet betölteni, semmilyen dossziéhoz nem lehet hozzájutni, semmilyen felszólalás nem lehet az Európai Parlamentben. Felvethetik, hogy ez nem hasonlít-e arra, ami velem történt korábban? De az egy egyszeri, kivételes politikai büntetés volt. Túltolták azt is – úgy ítélték meg, hogy megsértettem a frakcióvezetőt, ezért ennek legyen szankciója. Ezt el tudtam fogadni, de azt nem, hogy ezt egy intézményesített normává teszik: korlátlan ideig, egy teljes delegáció jogait akarják felfüggeszteni. Az a döntő kérdés, hogy a képviselő érdemben részt tud-e venni az Európai Parlament munkájában? Ugyanis ez a jogosultsága nem a politikai frakciójától származik, hanem a választóitól – ennek a korlátozására pedig a frakció nem jogosult. Ennek elismerésére az EPP-frakció nem volt hajlandó, mert mindenképpen
Akkor a kilépés fő kiváltó oka az úgynevezett „tükörszabály” volt? Az Európai Néppártban felfüggesztett pártok frakcióbeli tagságát kötelezően szavazásra kell bocsátani, és ez esetben csupán egyszerű többség is elegendő a felfüggesztéshez. Ez tehát?
A „tükörszabály” csak ennek a problémának a négyzetre emelése. Általános értelemben ha valakit fel akarnak függeszteni, azt 2/3-dal kell megszavazni, de ha egy párt tagságát a Néppártban már felfüggesztették, akkor a frakcióban az ahhoz a frakcióhoz tartozó képviselők felfüggesztéséhez kötelezően szavazni kell, és ahhoz a feles többség is elég – valóban így van. De ez csak a hab volt a tortán. Nemcsak ez játszott közre a döntésünkben, hanem az egész – ezeket a történéseket nem lehet elválasztani egymástól: nincs tükörszabály, ha nincs felfüggesztés, és így tovább... Minket lehet, hogy ki tudnak szorítani, de ők itt maradnak ezzel a szabállyal, és ezzel még lesz bajuk.
Deutsch Tamás az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén Strasbourgban 2019. július 15-én
Ez egy két éve tartó politikai konfliktus. Az utolsó lépést miért kezdeményezte az EPP-frakció a Fidesz ellen: a költségvetési vétó vagy más konkrét ügy, esetleg egyszerűen a felgyülemlett konfliktusok miatt akartak megválni önöktől?
Az a helyzet, hogy a Néppártban sokan azért ádáz ellenségei a Fidesznek, mert mi a létezésünkkel zavarjuk őket, mi vagyunk az a mesebeli kisgyerek, aki elkiáltja magát: „A király meztelen!”. Az a politikai testtartás, értékrendszer, amelyet mi képviselünk, az húsz évvel ezelőtt az Európai Néppártot jellemezte. Ez volt a Néppárt sikerének a záloga. Ezeknek az értékeknek, elképzeléseknek, programoknak a jó részét sok néppárti képviselő már maga mögött hagyta, emellett pedig liberális vagy baloldali pártoktól vettek át értékeket, programokat. Ez a Néppárt gyengülésének, sikertelenségének az oka. A mi puszta létezésünk zavarja őket –
Ő modernek, változnak, mégsem tudnak sikeresek lenni. Mi arra figyelmeztetjük őket, hogy rossz úton járnak. Most nem a Néppárt és más pártszövetségek között van az ideológiai vita, hanem a Néppárton belül: behozták ezt a vitát a pártba, liberálissá, baloldalivá vált néppártiak harcolnak a párton belül a jobboldaliak ellen.
Néppárti tagsága még van a Fidesznek, frakciótagsága már nincs. Hogyan fog ez a kettősség működik középtávon?
Ez teljesen jogos kérdés. Az éremnek két oldala van: pártbeli tagság van, de az EPP-frakcióból kiváltunk, független európai parlamenti képviselővé váltunk. Nagyon nagy kérdés a felfüggesztett európai néppárti tagságunk is – hogy mi lesz, erre jelen pillanatban nem tudunk válaszolni. Én úgy látom, hogy nagyon sok jóra nem számíthatunk.
Bízunk benne, hogy Armin Laschet lesz a következő német kancellár – neki határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen irányt vegyen az Európai Néppárt. Ez adott esetben jelenthet komoly módosulást is a Néppárton belül történő események alakulásában.
Az EP-n belül van alternatív szövetségi rendszer a Fidesz delegáció számára. Amikor a kilépésről szóló döntést meghozták, feltételezem, hogy volt egy B-tervük is. Milyen szövetségben gondolkodnak most?
Nekünk A-tervünk volt. De az A-terv most elesett.
De hogy ez a terv mikor, milyen ütemezésben, milyen tartalommal tud megvalósulni, ez a jövő zenéje.
Kétféle reakció van jobboldalon a Fidesz döntésére: az egyik a „na, végre”, a másik a hüledezés és az aggodalom, hogy nem kockázatos lépés-e ez. Ön melyiket érzi?
A rossz érzésen, a sajnálaton én 7-8 éve túl vagyok: a 2012-2014 közötti időszak fejleményei, a Canossa-járás és ami a Néppárton belül történt, az nekem sok volt. A döntési helyzetekben a pesszimista ember az egyedülire teszi a hangsúlyt, az optimista a jóra. Én az utóbbi vagyok: én ezt a döntést jónak tartom.
fotó: Földházi Árpád, MTI
Az újabb nemzetközi irodalmi díjjal elismert író szerint Trianon traumáját „Orbán Viktor és szélsőjobboldali csoportok sikeresen használják fel”.
Herold János és Szindekovics József arról is cseverészett, hogy mi lenne, ha erőszakba torkollna a kormányváltás és ha egy kis vér is folyna.
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
A demonstrálók dühét feltételezhetően az váltotta ki, hogy néhány nappal ezelőtt a migrációellenesség kérdésében összefogott CDU és az AfD a baloldallal szemben.
A Bundestagban kétszer is együtt szavazott a jobboldali AfD és a kereszténydemokrata CDU. Ez egy olyan tabutörés, amely megváltoztatja a német politikát – a veterán német újságíró elmagyarázza, hogyan!
A kommunikációs igazgató szerint Magyar Péter hazudik és marhaságokat beszél.
Az újabb nemzetközi irodalmi díjjal elismert író szerint Trianon traumáját „Orbán Viktor és szélsőjobboldali csoportok sikeresen használják fel”.
Az ukrán hadsereg közlése szerint több tucatnyian rekedtek az idősotthon romjai alatt.
