Laschettel folytatódhat a korrekt és stabil német-magyar kapcsolat – Bauer Bence a Mandinernek

2021. február 12. 15:00
„A magyar-német kapcsolatok sokkal jobbak, mint azt az általános vélekedés lefesti” – mondja Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója lapunknak. A Konrad Adenauer Stiftung egykori képviseletvezető-helyettesét a CDU új elnökéről, a közelgő német választásról és a néppárti tagságról is kérdeztük.

Egy évtizeden át dolgozott a CDU pártalapítványánál, a Konrad-Adenauer-Stiftungnál. Amióta a Fidesz kormányoz, a kétoldalú kapcsolatok terén felértékelődött a pártalapítványok szerepe. 

A német külügyes berendezkedés a pluralizmus jegyében nem csak az állami szereplőkre épít, hanem akár olyan félállami szereplőkre is, mint a pártalapítványok. Nevezhetjük félállaminak, mert a német pártalapítványoknak a finanszírozása gyakorlatilag közpénzekből valósul meg, és így, bár nem állami szereplők, mégis nagyon sok olyan szabályozás vonatkozik rájuk, mint ha azok lennének. Egy hosszú akadémiai székfoglaló témája lehetne a pártalapítványok szerepe a diplomáciában. Ma már sok esetben annyira közvetlenek a kapcsolatok az országok között, hogy

a klasszikus diplomácia száz évvel ezelőtti eszközeihez sok más szereplő is felzárkózott.

Közülük a pártalapítványoknak kifejezetten nagy szerepük lehet akkor, amikor világnézetileg egymáshoz közel álló pártok alakítanak kormányt. A német-magyar viszonyban ugye ez abszolút elmondható. Kettő olyan pártról van szó, a CDU-ról és a Fideszről, amelyek stabil kormányzást adnak az országaiknak, és éveken át tartó jó együttműködésre tudnak alapozni. Ilyenkor felértékelődik a pártalapítványok szerepe, hiszen ők közvetítik a politikai döntéshozók elképzeléseit, annak hátterét, és ők tudják a publikum elvárásait is közvetíteni a döntéshozók felé. Abszolút pozitív és az állami szerepvállalást kiegészítő tevékenységről van szó. 

Hogyan látta az elmúlt tíz évben a magyar-német kapcsolatok alakulását?

Úgy vélem, hogy

a magyar-német kapcsolatok sokkal jobbak, mint azt az általános vélekedés lefesti.

Sokszor látunk bizonyos oldalakról gerjesztett negatív híreszteléseket. A magyar-német kapcsolatoknak hosszú történelmük van, több mint ezer éve van szoros kötelék a két kultúra között. Hogy a jelenlegi német média negatívan reflektált magyarországi eseményekre, ez annak is köszönhető, hogy a német társadalomban végbement egy változás, Németország nagyon sokat változott az elmúlt 15-20 év során. Sok mindentől, amit mi csinálunk, és ami egyébként jó és természetes, Németországban már kicsit idegenkednek. Jómagam húsz évet éltem ott, és amikor 2008-ban eljöttem, már akkor is érezhető volt ez a fajta változás. Ugyanakkor ha összevetjük Magyarországot és Németországot, hogy ki milyen irányba fejlődött, nekünk, magyaroknak nincsen semmi szégyellnivalónk. Épp ellenkezőleg, büszkék lehetünk, kiváltképp az utolsó tíz évre. Itt nemcsak gazdasági, de szerintem egy közéleti felemelkedés is történt. Magyarországot már úgy tartják számon Európában, mint egy olyan ország, amelyre érdemes figyelni. Hogy egyeseknek ez nem tetszik, az egészen természetes. Ez mindig így lesz, lesznek rosszakaróink, de én ezt nem szeretném túlértékelni.

2021 őszén Németországban parlamenti választások lesznek. Valamivel később, ’22 tavaszán Magyarországon. Elképzelhető, hogy bő egy év múlva olyan helyzet áll elő, amellyel egy teljesen új fejezet nyílik a magyar-német kapcsolatokban? 

Nem hinném, hogy ez a két választás alapjaiban meg tudná változtatni a kétoldalú kapcsolatokat. Régi, hosszú, stabil kapcsolatról van szó, ebből az is következik, hogy a választásokat is képes túlélni. Én úgy látom, a 2021. őszi választás után felálló német kormány nem fog alapjaiban eltérni a jelenlegitől. Ilyen jellegű változást Magyarország esetében sem látok. A kapcsolatok pedig nem csak politikai szinten vannak meg, hanem gazdasági, kulturális, tudományos, akadémiai szinten is. Az újonnan megválasztott CDU-elnöknek, Armin Laschetnek nagyon jó esélye van arra, hogy ő váljon a kancellárjelöltté és később kancellárrá. Ha Laschet lesz a következő kormányfő, úgy gondolom, hogy

az eddigi megbízható és hosszú távban gondolkodó, Magyarországnak kedvező merkeli politika folytatódni fog.

Hogy a szociáldemokratákkal vagy a Zöldekkel kormányoz majd a CDU, az szerintem érdemben nem fogja befolyásolni ezt a helyzetet.

Miért tekinthető a merkeli politika kedvezőnek Magyarország számára?

Le kell szögeznünk, hogy Angela Merkel kancellársága nagy eredményeket ért el. Már eleve siker, hogy valaki ilyen sokáig kancellár tudott lenni egy európai nagyhatalom élén. Mint mindenhol, 16 év alatt itt-ott felmerülhet egy-egy olyan kérdés, amire Németországban és Magyarországon más válaszokat adnak. Ez egészen természetes, és akkor jó és üdvös, ha az egyik nem próbálja a másik országot a saját képére formálni, sokkal inkább megérteni azt, empátiával és toleranciával kezelni a különbségeket – ez abszolút adott volt Merkel kancellársága alatt. A magyar-német kapcsolatok szempontjából kiegyensúlyozott összkép alakult ki. Ha megnézzük az utolsó évek fejleményeit, látjuk, hogy Merkel kancellár kétszer is ellátogatott nagyon fontos magyarországi eseményekre, a Páneurópai Piknikre emlékezve – ott volt 2009-ben és 2019-ben is, Orbán Viktorral közösen vettek részt az istentiszteleten. Ebből is látszik, hogy a német kancellár nagyon fontosnak tartja a történelmi kontinuitást és a két ország közötti jó viszony fenntartását.

Merkel Kelet-Németországban szocializálódott, és aki ebből a rendszerváltó generációból jön, nagyobb megértéssel van irántuk.

Nagyon reméljük, hogy ez a megbízható, korrekt, stabil merkeli politika folytatódni fog Armin Laschettel is.

Sokan mégis Markus Söder, a CSU elnökének kancellárjelöltségére fogadnak.

A CSU kétszer adott kancellárjelöltet: 1980-ban Strauß, 2002-ben Stoiber volt jelölt. Ha ezeket az eseteket megnézzük, akkor láthatjuk, hogy mindig akkor volt CSU-s kancellárjelölt, amikor a CDU meggyengült, nem volt egységes, belső vitákkal küzdött. Én most nem látok hasonló vitákat. A döntő kérdés az, hogy Friedrich Merz támogatói hogyan viszonyulnak az új pártelnökhöz, teljes mellszélességgel támogatják-e majd a kampányban – szerintem erre minden esély megvan.

Mikor derülhet ez ki?

A kancellárjelöltség általában a Bundestag-választás évében szokott eldőlni. Nagyon sokszor a tartományi választásokból kiinduló dinamika határozza meg a közbeszédet és a kampányt. Tudjuk, hogy 2021 márciusában Rajna-vidék-Pfalzban és Baden-Württembergben lesz két fontos tartományi választás, amely fokmérője lesz az új CDU-elnök sikerességének. Emlékezhetünk: 2017 elején a kis Saar-vidék tartományi miniszterelnökeként Annegret Kramp-Karrenbauer legyőzte Martin Schulzot, aki addig diadalmaskodott a közvélemény-kutatási adatokban. Schulz lendülete ezután megtört, a kampánya zátonyra futott, és végül 20 százalékkal kapott ki a szövetségi választáson. Laschetnek most jól áll a szénája, hiszen olyan tartományokban lesz választás, ahol Friedrich Merz támogatói voltak többségben.

Ha rossz lesz az eredmény, azt rá lehet fogni a Merz-támogatókra, ha pedig jó, az természetesen Laschetnek is kedvez.

Utoljára 2016-ban volt ezekben a tartományokban választás: fél évvel a ’15-ös menekültválságot követően, amikor az AfD nagyon megerősödött, és a CDU nagyon gyenge volt. Baden-Württembergben 27 százalékot szereztek, Rajna-vidék-Pfalzban 32 százalékot. Ezek katasztrofális eredmények, főleg ebben a két tartományban: Rajna-vidék-Pfalzban Helmut Kohl és Bernhard Vogel volt miniszterelnök, Baden-Württembergben Erwin Teufel, Günther Oettinger… A CDU általában 40-45 százalékkal végzett. A ’16-os egy olyan rossz eredmény, amit ha Laschet elnökségével a párt hozni tud, vagy azon egy kicsit javít, az már az új elnök sikere lesz. Ha pedig még miniszterelnököt is tudna adni a CDU, az bombasiker, Laschetnek pedig egyenes az útja a kancellárjelöltséghez.

Milyen hatással lehet Merkel távozása a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatára?

Én úgy vélem, hogy a Fidesznek a Néppártban van a helye. Azt is be kell azonban látni, hogy a Néppárt rengeteget változott az utolsó tíz-tizenöt évben, kiváltképp a jelenlegi vezetőség alatt. Érzékelhető egy erős eltolódás liberális irányba. A magyar kormánypárt – más tagpártokkal ellentétben – nem igyekezett elnémítani a neki nem tetsző álláspontokat. A Néppárt mindig akkor volt erős, amikor sok különböző hátterű pártot tudott összefogni.

A néppárti tagság jó dolog, és azért is fontos, mert a CDU is ott van.

1976-ban, amikor a néppárt alakult, pont a CDU volt az a párt, amely követelte, hogy egy nagyobb néppárt alakuljon, amelyben tagok lehetnek az osztrákok, a britek... Miután ez akkor nem tudott megvalósulni, 1978-ban megalakult a European Democrat Union. Ebben a németeknek döntő szerepe volt. A CDU és a CSU mindig egy integratív, széles szövetség létrehozására törekedett. Ez a gondolkodás megjelent az Európai Parlamentben is, 1999-tól 2009-ig létezett az Európai Néppárt és az Európai Demokraták frakciószövetsége. Abban az időben a jobbközépnek többsége volt az EP-ben. Ma már nagyon nehéz hasonló helyzetet elképzelni. Szép idők voltak.

Joe Biden az elnöki beiktatását követően először nem a német kancellárt, hanem Emmanuel Macron francia elnököt hívta fel. Mi ennek az üzenete? 

Látjuk, hogy Macron Európa vezetői tisztségét ambicionálja. Ez abból is adódik, hogy Merkel nem indul újra, és keletkezik egy űr, amit mások próbálnak betölteni. Nem hiszem, hogy Macronból Európa vezetője lenne, már csak azért sem, mert az ő társadalomképe sok mindenben nem többségképes.

Európában sokan nem tudnák elfogadni, ha Franciaország válna vezető országgá.

Itt inkább arról van szó, hogy Joe Biden egy hozzá ideológiailag is közelebb álló európai vezetővel vette fel a kapcsolatot.

A hosszú alapítványi munka után a Mathias Corvinus Collegiumhoz került, mint a Németországgal foglalkozó új intézet igazgatója. Mivel foglalkoznak?

December elseje óta áll fenn a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért. A fő tevékenységünk három részből áll. Az első és központi elem a tehetséggondozás. Minden tehetséges magyar fiatalnak lehetőséget kell adni, hogy képezze magát, külföldre jusson, nyelveket tanuljon, más országok eljárását, közéletét, kultúráját megismerje, és országokon átívelő barátságokat kössön. Ahogy magyar fiatalokat küldünk külföldre, ösztöndíj-lehetőséget és kutatói helyeket biztosítva nekik, ugyanúgy külföldi és német vendégoktatókat is idehozunk, hogy ők is Magyarországon oktassanak, tanítsanak, szerezzenek tapasztalatot, egyfajta Magyarország-szakértővé váljanak, akik értik a magyar helyzetet, és visszatérve az országaikba objektíven be tudnak számolni arról, hogy Magyarországon milyen folyamatok, események zajlanak.

Ha sikerül létrehozni egy értelmiségi réteget, amely érti Magyarországot, azzal Magyarország csak nyerni tud.

A második részt a kutatások alkotják. Annyi téma van, mint homok a tengerparton. A német választások, a magyar-német kapcsolatok, de európai kitekintéssel is fogunk kutatni, ahogy a bilaterális viszonyrendszert meghatározó témákban is végzünk majd kutatásokat.

A harmadik része a tevékenységünknek a rendezvények, konferenciák szervezése, ahol személyes kapcsolatokat építünk. Hiszünk a személyes találkozásokban. Amíg a járványügyi intézkedések nem teszik lehetővé, addig maradnak az online alkalmak. Ha párbeszédről beszélünk, ha emberek közötti kapcsolatról beszélünk, nem csak maga a rendezvény fontos, hanem az is, ami a rendezvény előtt és után történik. A személyes beszélgetések egy pohár bor mellett, a névjegykártyák cserélése, emberek bemutatása. Szerintem ez nagyon lényeges, ez a só a levesben, enélkül nagyon nehezen képzelhető el a bilaterális kapcsolatok előmozdítása. Ezért nagyon várjuk már, hogy lehessen nyitni, személyesen találkozni, a másik ember szemébe nézni.

Hogyan látja a következő évtizedet: mi vár a magyar-német kapcsolatokra? 

Németország szerepe 2021-re még jobban felértékelődött. Nem csak a Brexit miatt. Amerikának most egy olyan elnöke van, akiről még nem tudjuk pontosan, hogyan tekint a régiónkra. Ha a magyar-német kapcsolatok jól működnek, akkor az a régiónak is jót tesz. Szerintem nagyon sokat ígérő tíz év előtt állunk. Orbán Viktor azt mondta, hogy szeretnénk az unió öt legsikeresebb országa közé tartozni. Szerintem erre abszolút megvan az esély.

2010-ben még arról beszélhettünk, hogy Magyarország egy ligában játszik Görögországgal. Manapság ezt már senki nem állítja.

Jó pozíciónk van, nemcsak pénzügyileg és gazdaságilag, de szerintem társadalmilag és politikailag is. Ha az európai politikát nézzük, akkor látjuk, hogy Magyarország tényezővé vált. Ezt mutatja a nagyon sikeres visegrádi együttműködés is. Abban is biztos vagyok, hogy Magyarország 2030-ban is fontos, ki nem hagyható tényező lesz az európai politikában. Az elkövetkező évtizedben pedig egy intenzív és gyümölcsöző Visegrád-Németország együttműködés Európa motorja lehet.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés