Jogi lépéseket tesz a keresztelést bíráló, Karácsonyék által kirúgott szakértő

Meglepte, hogy a Főpolgármesteri Hivatal elküldte? Mivel indokolták a lépést?

Természetesen meglepett, mivel ennek hétfő előtt semmilyen előjele nem volt. Január 28-án jelent meg az első cikk rólam, majd február 2-án, négy munkanap múlva már el is bocsátottak, amit nem indokoltak meg. A gyorsaság is meglepett. Nem tartottam valószínűnek, hogy a szólásszabadság keretei közé tartozó, évekkel korábbi írásaim miatt elbocsátanának, mivel ez – amellett, hogy törvénytelen – kommunikációs és politikai szempontból is a lehető legrosszabb döntés a főváros számára.

Perel?

A főváros nem hagyott számomra más opciót, mint a jogorvoslatot, mivel tisztességes eljárás, azaz, tényfeltáró vizsgálat helyett egy rögtönítélő bíróság gyorsaságával elküldtek, sőt, nyilvánosan megsértették a jó hírnevem.

ha anabaptistaként írtam volna a keresztelésről, egészen máshogy alakult volna a történet.

Vagyis úgy érzi, Karácsonyék beáldozták?

Politikai döntés született, melynek alapja az a hamis percepció lehetett a vezetés részéről, hogy a sajtóhadjárat nyomán a keresztény szavazók tömegei pártolnak majd el a fővárost is vezető ellenzéki pártkoalíciótól, s ez veszélyezteti a jövő évi választások kimenetelét. Így végül egy pánikszerű reakció keretében egyszerűen elbocsátottak. Ez az elképzelés viszont ezer sebből vérzik.

Miért?

Egyrészt a cikkek a vasarnap.hu-tól indultak, ami még a NER-en belül is szélsőségesen fundamentalista keresztény álláspontot képvisel, így igen könnyű lenne fogást találni rajtuk, másrészt az őket támogató fundamentalisták amúgy sem szavaznának a Fideszen és a Mi Hazánkon kívül másra. A kirúgásomat Semjén Zsolt és a KDNP kérte először, majd a vasarnap.hu. Budapesten a keresztények aránya ma már a 40 százalékot sem éri el, minden ötödik ember bevallottan ateista. Vajon a választásokon mit fognak ezek az emberek gondolni, amikor azt látják, hogy valakit ateista-szekuláris álláspontja miatt meghurcol a Fidesz-KDNP az önkormányzattal karöltve? Egyébként amikor Pusztaszabolcs alpolgármesterét velem párhuzamosan szintén elővette a kormánymédia az enyémnél jóval durvább valláskritikus kommentje miatt, akkor Zsuffa Erzsébet polgármester kijelentette, sem ő, sem a testületük nem zsarolható. Vagyis konzervatív politikusnak sikerült helyén kezelnie a helyzetet.

Mondhatták volna, hogy a főváros nem foglal állást a munkatársai magánvéleményéről, főleg ha azokat évekkel ezelőtt írta. Felhívhatták volna mindemellett a figyelmet arra, hogy a szólás-, sajtó- és lelkiismerti szabadság mindenkit megillet; a köztisztviselők online zaklatását és fenyegetését elítélik, illetve hogy a KDNP előbb a saját háza táján söprögessen, Bayer Zsolt hírhedt kijelentései miért nem zavarják a pártot. Ehhez képest a 800 fős Főpolgármesteri Hivatalban legalacsonyabb beosztásban dolgozó, évekkel korábban más témában író dolgozót statáriális módon kirúgják. Mire számíthatnak így a többiek?

Nem csak bennem, az ellenzéki is bizonytalan szavazókban is erősen erodálódott az ellenzék erkölcsi fölényébe vetett hit, mely így végül a Fidesz-KDNP malmára hajhatja a vizet. Összességében tehát igen, úgy gondolom, elárultak és feláldoztak, a kormánynak pedig sikerült elterelnie a figyelmet az egyetemek beszántásáról és arról, hogy rendőrök viszik el a papi pedofília egyik áldozatát, hogy ne szólalhasson fel.

Mivel foglalkozott amúgy a hivatalnál?

Négy diplomám van, s a frissen alakuló Klíma- és Környezetügyi főosztályon értékesnek találták a tanulmányaimat, illetve a tapasztalataimat. A stratégiai részlegen dolgoztam, többek között a fővárosi intézmények, épületek környezeti lábnyomát vizsgáltam, stratégiai környezeti vizsgálatokkal és nemzetközi energetikai sztenderdekkel foglalkoztam. Főnökeim elégedettek voltak velem.

Nézzük a botrányos megnyilvánulásokat! Egy kiszivárgott felvétel szerint szivárványszínűre festette, festették volna a Gellért-hegyi keresztet. Miért? Nem gondolja, hogy ez azért meredek?

a keresztet sem, nem is volt soha szándékomban, erről nem volt szó. Ez durva rágalom. Színes fényekkel, és nem festékkel (festett plexilapokat felhasználva) akartunk volna arra utalni, hogy a világot lehet többféleképpen értelmezni. Tudom, hogy a szivárványszínek jelentése sokakban ellenérzést kelt, de azt is tudom, hogy a keresztényeknek nem kis része ma már toleráns, ráadásul a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientáció bemutatása nem hiszem, hogy sértő lenne.

Akkor is, egy sokaknak fontos szimbólum virtuális átalakításáról van szó.

A keresztény Isten elvileg minden embert szeret, az embert saját képmására teremtette, így nem áll ellentmondásban mondjuk a melegség és a kereszténység. Tudom persze, hogy most ezzel sokszorosára generálom azokat a kommenteket, amelyek szerint meleg vagyok, de ezt hagyjuk. Heteroszexuális vagyok, mégis fontosnak gondoltam a toleranciára felhívni a figyelmet.

És miért kellene betiltani a keresztelést egy keresztény kultúrájú országban, vagy bárhol? Nem a vallásszabadság része, hogy a szülők a hitük szerint neveljék a gyermekeiket?

Nem beszélek másról, mint amit az anabaptizmus már több száz éve mond. A hangsúlyt a tiltásra helyezik az ellenérvek, mintha ez lenne az állításaimban az egyetlen logika. Miközben a hangsúly azon van, hogy a jogot áthelyezzük a szülőről a gyerekre, illetve a leendő felnőttre. Ezt le lehet vezetni az Alaptörvényből és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből is. A vallásszabadság ugyanis saját magadra vonatkozik, azt másra kiterjeszteni már a másik ember jogába ütközik, akkor is, ha az illető valakinek a gyermeke. Habár ennek vannak racionális korlátai, mint például a szavazati jog esetében, azonban itt sem átruházzák ennek gyakorlását a szülőkre, csupán felfüggesztik azt. Most ez a jog el van vitatva az embertől, mert a kereszténység meg van előlegezve, mielőtt az ember erről maga dönthetne.

A nevelés joga mégis csak a szülőé.

Megértem, ha nem kevés keresztény szülőnek ez most radikálisan hangzik, de már sokan gondolkodtak mindezen a keresztény szülők közül is. Habár a kormánymédia szélsőségesnek akart beállítani, az évek során számos korrekt és konszolidált vitám volt hívőkkel az ateizmussal kapcsolatban. Továbbá egyedüli nyíltan ateista előadóként vettem részt a Pannonhalmi Gyermekjogi Szimpóziumon, beszélgettem élőben Perintfalvi Rita teológussal, vagy vitáztam Ungváry Zsolttal, a Vasárnap.hu újságírójával. A korrekt párbeszédre nyitott vagyok. Több mint 50 cikket írtam az évek során rengeteg témában, és természetesen messze nem a keresztelést tartom a legnagyobb gondnak még az ifjúságpolitika vagy a szekularizmus kapcsán sem. De ha még egyenesen tévednék, az sem jelenti azt, hogy gyalázkodó vagy gyűlölködő lennék, hiszen nem minősítettem a keresztényeket, és nem írtam róluk degradáló módon, nem általánosítottam.

A főváros eljárása, melyben meg se kérdeztek, indoklást pedig nem adtak, csak megerősíti ezt. Most úgy néz ki, elkezdődött azoknak az ateistáknak az üldözése, akik világnézetüket nyíltan vállalják, és kérdéseket tesznek fel más világnézetekre.

Mégis, nem érzi úgy, hogy ezekkel a megnyilvánulásokkal megsértette a keresztények nézeteit, hitét, jelképeit? Sőt: magukat a keresztényeket?

Nem hiszem, hogy a sértődés bármennyire is objektív fokmérték lenne. Hiszen bárki bármin megsértődhet, ahogy annak ellenkezőjén is. Ha azt mondom, hogy az én világnézetemet sérti valami, attól nem válik tényszerűen károssá vagy hamissá, lehet ez egy érzelmi reakció is minden racionális alap nélkül. Ráadásul én ideákat, elképzeléseket vitattam, nem pedig az ezeket gyakorló embereket minősítettem. Nem mindenki értett velem egyet, ami érthető, ebben az esetben hozzám hasonlóan vitassák állításaimat. Ehelyett a reagáló emberek többsége személyemet támadta, sőt, a főváros a munkahelyemtől is megfosztott.

Levenné a keresztet Müller Cecília nyakából is, mint azt Szegő Péter újságíró nemrég felvetette?

Ami a vallási szimbólumokat illeti, szerintem mindenkinek joga van vallási, világnézeti hovatartozását a hatályos törvényi keretek között kifejeznie. Müller Cecília a keresztet hivatali minőségében, nyilvános szereplések során viselte, amit például Franciaországban törvény tilt. Én ezt aránytalan korlátozásnak tartom, tehát

Ha munkája során elfogultság merülne fel, akkor azt meg kell vizsgálni.

Ugyanakkor azt is mondta, a kereszt keresztény propaganda. Akkor el kellene távolítani az épületekről, templomokról is?

A kereszt a templomok része, nem gondolom, hogy ezeket el kellene távolítani. Amennyiben a köztéri keresztekről van szó, felmerülhet a kérdés, hogy ezek mennyire felelnek meg a jelenlegi társadalmi konszenzusnak, világnézeti eloszlásnak. Szerintem kevés szobrunk van, amelyek több, mint 200 évesek, azaz a közterületen lévő műtárgyak dinamikusan fejlődnek a változó társadalommal. Így szerintem fontos a folyamatos diskurzus a közterületeink díszeiről. Nem gondolom, hogy el kellene távolítani bármit is, inkább hozzáadni lehetne a meglévőkhöz. Szívesen látnék humanista, szekuláris, ateista témában is alkotásokat, többek között tudósokat is.

Miért nem lehetnek hősök úgy a Don-kanyarnál megöltek, hogy a háborúról nem is maguk döntöttek, s mégis életüket áldozták a hazájukért?

A rólam szóló sajtóhírek azt hangsúlyozzák, hogy nem tartom őket hősöknek, és rendszeresen és nyilván szándékosan kihagyják, hogy szerintem áldozatok voltak. Ebben a hazai közgondolkodás máig megosztott. Azokkal értek egyet, akik szerint valójában áldozatok voltak, mert kormányuk a náci Németország mellett felelőtlenül és törvénytelenül belépett egy olyan háborúba, amelynek megnyerésére ráadásul eleve nem volt esély a szövetséges hatalmak túlereje miatt. Másrészt, szerintem a hősiesség nem valósulhat meg kényszer hatására, és nem irányulhat ártatlan emberéletek kioltására. A sorkatonák egymásnak küldése viszont pontosan ez. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltak egyéni hőstettek a fronton, sokan tettek önzetlen erőfeszítéseket társaik megmentésére.

Hogyan tovább?

Meglátom.

A környezetvédelemmel való intenzív foglalkozás mindenhol kulcskérdés mindannyiunk jövője számára, sőt, ez korunk legfontosabb problémája. Így mindenképpen ez marad a prioritás számomra, azonban a civil elkötelezettségem mindig meg fog maradni.