Javított idei világgazdasági növekedési előrejelzésén az IMF.
Az év második felében lendületbe jöhet a világgazdasági növekedés, köszönhetően a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint.
Az IMF a viszonylag kedvezőbb kilátásokat nyugtázva a tavaly őszi WEO prognózis felülvizsgált változatában 0,3 százalékponttal
A 2022-re tett, 4,2 százalékos GDP-növekedési előrejelzésén az IMF nem változtatott.
A dokumentum egyúttal figyelmeztet a remélt növekedés különösen kiélezett kockázataira is, elsősorban az alkalmazott ösztönző intézkedések országonként és régiónként eltérő hatékonysága miatt. A tavaly októberben kiadott őszi prognózisában az IMF 4,4 százalékos GDP csökkenést jelzett 2020-ra és 5,2 százalékos növekedést 2021-re.
az év második felében tapasztalt, a tavaszi visszaesés helyreállítására beindult lendületes növekedésnek köszönhetően.
Az áprilisban kiadott 2020 tavaszi prognózisában a járvány első tapasztalatai alapján még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az IMF 2020-ra és 5,8 százalékos növekedést az idei évre. A tavaszi prognózisa júliusban kiadott felülvizsgált változatában viszont a járványvédelmi korlátozások vártnál súlyosabbnak bizonyult következményei miatt 4,9 százalékra fokozta a 2020-as GDP-csökkenésre tett előrejelzését és százalékra 5,4 mérsékelte az idei növekedési várakozását is.
Az idén 4,3 százalék lesz a növekedés, 0,4 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2022-ben pedig 3,1 százalék, 0,2 százalékponttal magasabb. Az országcsoport bruttó hazai terméke 2020-ban 4,9 százalékkal csökkent. Az euróövezetben a tavalyi 7,2 százalékos GDP-csökkenés után 4,2 százalékos növekedést vár az IMF, 1,0 százalékponttal alacsonyabban az őszi prognózisban jelzettnél, 2022-ben pedig 3,6 százalékos növekedést, 0,5 százalékponttal magasabbat.
Az idei németországi növekedési prognózist 0,7 százalékponttal rontotta az IMF 3,5 százalék növekedésre, a jövő évi 3,1 százalékos növekedésen pedig nem változtatott. A német GDP tavaly 5,4 százalékkal csökkent. A fejlődő országokban 6,3 százalékos növekedést vár az idén az IMF és 5,0 százalékos növekedést jövőre. Az idei prognózist 0,3 százalékponttal megemelte, a jövő évit 0,1 százalékponttal csökkentette az előzőhöz képest. Az országcsoport bruttó hazai terméke tavaly 2,4 százalékkal csökkent.
Kínai növekedési előrejelzését az idén 0,1 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal 8,1 és 5,6 százalékra csökkentette az IMF. Kína tavaly egyedüliként ért el GDP-növekedést, 2,3 százalékost. India gazdasága az idén 11,5 százalékkal növekedhet, 2,7 százalékponttal gyorsabb ütemben az előző prognózisnál, jövőre pedig 6,8 százalékkal, 1,2 százalékponttal kisebb ütemben. India tavaly 8,0 százalékot veszített bruttó hazai termékéből.
az idén az IMF prognózisa szerint 8,1 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nő. Az idei forgalom 0,2 százalékpontos csökkenés az előző prognózishoz képest, a jövő évi pedig 0,9 százalékpontos növelés.
Az idén 50,03 dollár, jövőre pedig 48,82 dollár lesz. A tavalyi olajár 32,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Az idén 21,2 százalékkal emelkedik az olajár a tavalyihoz képest, ami az őszi prognózisban jelzettnél 9,2 százalékponttal magasabb növekedés. Jövőre 2,4 százalékkal lesz alacsonyabb az olajár, ami 5,4 százalékpontos negatív módosítása az ősszel jelzettnek. Az IMF a fejlett országokban 1,3 százalékos inflációt vár az idén és 1,5 százalékost jövőre. Az idei inflációs előrejelzését 0,3 százalékponttal, a jövő évit 0,1 százalékponttal mérsékelte lefelé.
A fejlődő országokban az idén és jövőre is 4,2 százalékos inflációt vár az IMF, az idén 0,5 százalékponttal, jövőre 0,1 százalékponttal alacsonyabban az ősszel jelzettnél. Tavaly a fejlett országokban 0,7 százalékkal, a fejlődő országokban 5,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
(MTI)
Kádárék a kommunista rendszer végén egyszerre kuncsorogtak nyugati hitelek ellen és figyelték meg a Hiltonba érkező IMF-delegációt. Milyen titkokra derült fény a fedett művelet során?
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
A Milton Friedman Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a mostani helyzetért kisebbségi kormányzás a felelős.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Franciaország hitelfelvételi költségei meredeken emelkednek, miközben az ország egy éven belül másodszor is kormányválsággal szembesül.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A háború kezdete óta nem volt ilyen erős a devizánk.
A Tisza-féle SZJA-javaslat az ügyintézők pénztárcáját is komolyan sújtaná.
