Nyolcvan éve történt a bukaresti pogrom.
A járvány idején felerősödött az online térben az antiszemitizmus, elszaporodtak a hátrányos megkülönböztetési esetek, ezért konkrét eszközökre van szükség, hogy megvédjük a társadalmat ezektől a veszélyektől – jelentette ki csütörtökön Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetője a zsidók ellen 1941-ben elkövetett bukaresti pogrom 80. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen vett részt és mondott beszédet.
Országos stratégia
Közölte, hogy a román kormány hamarosan befejezi az antiszemitizmus, idegengyűlölet, radikalizálódás és gyűlöletbeszéd elleni országos stratégia kidolgozását, valamint annak gyakorlatba ültetési tervét. „Ezek révén olyan eszközökre teszünk szert, amelyek segítségével pontosabb adatokkal rendelkezünk e jelenségekről, hatékonyabban fel tudjuk készíteni a rendvédelmi erőket, a bírákat, illetve iskolai tanterveket és egyetemi kurzusokat tudunk kidolgozni, hogy segítsük a fiatalokat e megnyilvánulások felismerésében, megelőzésében (...), illetve bátorítsuk őket toleráns magatartásra, valamint a demokratikus értékek megvédésére” – mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy Románia részt vesz az Európai Unió első antiszemitizmus-ellenes stratégiájának a kidolgozásában is, amelyet reményei szerint Brüsszel a harmadik negyedévben bocsát társadalmi vitára. A tárcavezető szerint e stratégiák arra hivatottak, hogy megelőzzék az olyan tragédiák újbóli előfordulását, mint például a bukaresti zsidóellenes, amely Románia történelmének „egyik legsötétebb és legfájdalmasabb fejezete volt”. Megállapította, sajnos ez nem elszigetelt esemény volt, hiszen utána következett a jászvásári pogrom, a zsidók deportálása a Dnyeszteren túli területre. Mindez akkor történt, amikor az egyre agresszívebb antiszemitizmus megmételyezte egész Európát, Romániát is – mondta Aurescu.
Felelőtlenség és intolerancia
Ugyanazon az eseményen Ludovic Orban, a képviselőház elnöke kifejtette, hogy az 1941-es pogrom a „Románia történetében példa nélküli harag és a kegyetlenség fellángolása volt, és egyetlen politikai erőnek vagy mozgalomnak sem szabad megengedni, hogy az országot ismét a felelőtlenség és az intolerancia lejtőjére taszítsa”. Emlékeztetett, hogy az akkori véres eseményekben legalább 120 zsidó vesztette életét, 1100 lakást és üzletet kiraboltak, hat zsinagógát kifosztottak, megrongáltak és több száz zsidót megkínoztak. Az eseményről Anca Dragu, a román szenátus elnöke is megemlékezett.
1941 január 21. és 23. között azt követően, hogy a román legionáriusok és Ion Antonescu vezette kormány között konfliktus tört ki, előbbiek felfegyverkeztek és ártatlan zsidó embereket öltek meg kegyetlenül, feldúltak zsinagógákat, kifosztottak lakásokat és üzleteket, illetve több száz ártatlant megkínoztak. A véres eseményeknek legkevesebb 120 halálos áldozata volt.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
A hatóságok szerint a hanuka ünnepségen elkövetett gyilkosságok mögött az Iszlám Állam ideológiája áll, és a fegyveresek novemberben a Fülöp-szigetek déli részére utaztak.
Az antiszemitizmus borzalmas méreteket öltő, új hullámaival szembesülünk, elsősorban a nyugati világban, illetve Izraellel szemben. Most Ausztrálián volt a sor, de mindenki célpont.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
