Nyolcvan éve történt a bukaresti pogrom.
A járvány idején felerősödött az online térben az antiszemitizmus, elszaporodtak a hátrányos megkülönböztetési esetek, ezért konkrét eszközökre van szükség, hogy megvédjük a társadalmat ezektől a veszélyektől – jelentette ki csütörtökön Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetője a zsidók ellen 1941-ben elkövetett bukaresti pogrom 80. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen vett részt és mondott beszédet.
Országos stratégia
Közölte, hogy a román kormány hamarosan befejezi az antiszemitizmus, idegengyűlölet, radikalizálódás és gyűlöletbeszéd elleni országos stratégia kidolgozását, valamint annak gyakorlatba ültetési tervét. „Ezek révén olyan eszközökre teszünk szert, amelyek segítségével pontosabb adatokkal rendelkezünk e jelenségekről, hatékonyabban fel tudjuk készíteni a rendvédelmi erőket, a bírákat, illetve iskolai tanterveket és egyetemi kurzusokat tudunk kidolgozni, hogy segítsük a fiatalokat e megnyilvánulások felismerésében, megelőzésében (...), illetve bátorítsuk őket toleráns magatartásra, valamint a demokratikus értékek megvédésére” – mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy Románia részt vesz az Európai Unió első antiszemitizmus-ellenes stratégiájának a kidolgozásában is, amelyet reményei szerint Brüsszel a harmadik negyedévben bocsát társadalmi vitára. A tárcavezető szerint e stratégiák arra hivatottak, hogy megelőzzék az olyan tragédiák újbóli előfordulását, mint például a bukaresti zsidóellenes, amely Románia történelmének „egyik legsötétebb és legfájdalmasabb fejezete volt”. Megállapította, sajnos ez nem elszigetelt esemény volt, hiszen utána következett a jászvásári pogrom, a zsidók deportálása a Dnyeszteren túli területre. Mindez akkor történt, amikor az egyre agresszívebb antiszemitizmus megmételyezte egész Európát, Romániát is – mondta Aurescu.
Felelőtlenség és intolerancia
Ugyanazon az eseményen Ludovic Orban, a képviselőház elnöke kifejtette, hogy az 1941-es pogrom a „Románia történetében példa nélküli harag és a kegyetlenség fellángolása volt, és egyetlen politikai erőnek vagy mozgalomnak sem szabad megengedni, hogy az országot ismét a felelőtlenség és az intolerancia lejtőjére taszítsa”. Emlékeztetett, hogy az akkori véres eseményekben legalább 120 zsidó vesztette életét, 1100 lakást és üzletet kiraboltak, hat zsinagógát kifosztottak, megrongáltak és több száz zsidót megkínoztak. Az eseményről Anca Dragu, a román szenátus elnöke is megemlékezett.
1941 január 21. és 23. között azt követően, hogy a román legionáriusok és Ion Antonescu vezette kormány között konfliktus tört ki, előbbiek felfegyverkeztek és ártatlan zsidó embereket öltek meg kegyetlenül, feldúltak zsinagógákat, kifosztottak lakásokat és üzleteket, illetve több száz ártatlant megkínoztak. A véres eseményeknek legkevesebb 120 halálos áldozata volt.
(MTI)
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A férfi azt kiabálta, hogy ő megvédi Európát az iszlamizációtól.
Gyollai Dániel saját térfeléről talált be.
