„A Wikipédia soha nem tud elkészülni” – Gervai Péter wikipédista a Mandinernek

2021. január 17. 19:32
„Szeretném, ha a Wikipédia mint szabadon, ingyen, mindenki számára elérhető, megbízható információforrás túlélné a műszaki és társadalmi változásokat” – vallja Gervai Péter. A Magyar Wikipédia alapítóját az online enciklopédia első húsz évéről, a magyar Wiki működéséről és az oldal működésének örök kihívásairól kérdeztük!

Gervai Péter (Debrecen, 1972) magyar informatikus, fejlesztőmérnök és wikipédista. A Magyar Wikipédia alapítója, valamint kezdeti időszakában az internetes enciklopédia fejlesztésének vezetője volt. 2008 őszétől a Wikimédia Magyarország elnöke és alapító tagja. Nős, két fiú édesapja. Ismert internetes neve grin.

Vele beszélgettünk a Wikipedia történetéről, az online enciklopédia húszéves fennállása alkalmából.

***

Mi indította önt arra, hogy 2003 nyarán elindítsa a magyar Wikipédiát?

Mint általában a törzsszerkesztőink nagy részét, engem is az fogott meg, hogy keresések során folyamatosan ugyanaz az oldal ugrott fel válaszként – ekkor még az angol nyelvű Wikipédia –, és kíváncsi lettem, hogy mi ez. Informatikusként és online világpolgárként elég gyakran előfordult hogy egy számomra érdekes ötletet látva elkezdtem dolgozni rajta, vagy elindítottam egy helyi változatot, így ez sem volt másképp. Azok az emberek akik érdekeset, izgalmasat látnak egy új ötletben és megvan hozzá a hátterük – és nem kell azzal foglalkozniuk hogy miként legyenek belőle nagyon gazdagok –, hogy meg tudják valósítani, ilyen dolgokat hoznak létre folyamatosan, csak nem mindegyik nő ekkorára. Én nem vagyok különleges, csak jó helyen és jó időben voltam.

A Wikipédiát számos kritika érte az évek során az egyes szerkesztők elfogultságaitól kezdve a kamuoldalak – Bicholim háború és Gaius Flavius Antonius – felbukkanásáig. Mik voltak a fő kritikák és hogyan változtak ezek az évek során?

Minden szolgáltatást a népeszerűségével arányos mennyiségű kritika ér, a Wikipédia sem kivétel.

A Wikipédia egy hozzávetőlegesen demokratikus rendszer

olyan szempontból, hogy igyekszik minden szerkesztőnek megadni az egyforma lehetőséget a döntésekben; emellett ez egy nagy, nyitott szerkesztői közösség is, az online közösségek minden jellemzőjével: előnyeivel és hátrányaival is.

Ezek miatt természetesen itt is lehetnek elfogult, túlságosan szenvedélyes vagy nem kooperatív emberek, mint bármilyen más projektben is; a kritikákat nagyon gyakran egy igen korlátozott problémával kapcsolatban szokták általánosítani, mintha egy a szerkesztők pár százalékát – vagy még kevesebbet – érintő probléma általános lenne, és ebből hajlamosak sokan következtetéseket levonni.

Milyennek mondható a Wikipédia működése manapság?

A tapasztalatok szerint a Wikipédia általánosságban sikeresen működik, főleg azért, mert az emberek túlnyomó része nem rosszindulatú és romboló szándékú, így ők is segítik a törzstagokat abban, hogy kiszűrjék azokat, akik azok. Ez egy folyamatos tevékenység, az ellenőrzések, a kamu kiszűrése, de megszűnni pontosan akkor fog, amikor az emberiségben megszűnik rosszindulat – és  a világbéke, tenné hozzá a szépségkirálynő.

A kritikákkal kapcsolatos kérdésekre a kétezres évek elején indult esszéket javaslom elolvasni, mert érdekes módon semmi nem változott. A másik oldalon a Wikipédia igyekszik reagálni a kritikákra, és az évek folyamán sok mindennel próbálkozott, melyek egy része bevált, mások nem annyira. Ilyen például az, hogy a cikkeknek létezik egy „ellenőrzött” és egy „nem ellenőrzött” változata,

ami csökkenti az önmagát viccesnek képzelő emberek által végzett rombolás láthatóságát,

mert az ismeretlenek által átírt változtatások nem jelennek meg a nagyközönség számára. Ilyen az is, hogy a Wikipédia évek óta nagy súlyt helyez arra, hogy a kétségbe vonható állításokat független, külső forrásokkal támassza alá. A személyekkel kapcsolatos „hamis hírekre” a Wikipédia azzal reagált hogy az „Élő személyek irányelve” kötöttebben meghatározza, hogy mik és hogyan kerülhetnek egy még élő személy életrajzába. De nagyon sok ennél sokkal kevésbé látható változtás történik rendszeresen, reagálva a visszajelzésekre.

Gervai Péter (fotó forrása. Wikipédia; Kovács Csaba (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár))

 

Mi a helyzet a források ellenőrzésével?

A Wikipédia azonban azon túl, hogy külső források alapján dolgozik, nem tudja ezen forrásokat ellenőrizni. Ha egy – megbízható vagy annak tűnő – forrás hamis dolgot állít, akkor a Wikipédia a cikkét csak akkor tudja korrigálni, ha kiderül a probléma. Tipikusan a sajtóban hamis híreket akkor tudjuk korrigálni, ha a bíróság kimondta, hogy az állítás hamis, vagy a sajtótermék magát a cikket visszavonja. A Wikipédia aggregálja a források állításait: a nagyvilág feladata a források ellenőrzése és az igazmondás biztosítása.

És a szerzői jogokkal?

A Wikipédia a kezdetektől fogja nagy energiát fektet abba, hogy az anyagai – a cikkek és a képek – megfeleljenek a jelenleg érvényes szerzői jogi törvényeknek, és sokan nem is tudják, számos esetben mennyire „lehetetlen” betartani a gyakran kaotikus rendelkezéseket azért, hogy biztosítsuk hogy a felhasználók ne kerülhessenek jogi problémák kereszttüzébe, ha amúgy betartják a felhasználási feltéteket. Gyakori kritika a „letöröltétek az anyagot”, aminek gyakran ez az oka. Emellett a Wikipédia közösség illetve a Wikimédia Magyarorzág Egyesület, ami a közösséget segíti gyakran vesz részt a tartalmak jogi zár alól felszabadításával kapcsolatos tevékenységekben európai vagy hazai szinten is, és értünk el büszkeségre okot adó sikereket is.

Egy jellemző – „hivatalos” – kritika az is, hogy a Wikipédia nem tartja be az épp aktuális hatalom által előírt „módosított tudás” elvárását, illetve

olyan dolgokról is tájékoztat, amit egy hatalom nem tart kívánatosnak.

A Wikipédiát rendszeresen tiltják elnyomó rendszerekben – Oroszország, Kína, India, Irán, Törökország –, és számos esetben helyezték nyomás alá különféle rendszerellenes helyi törvények alapján – vagy akár fenyegették szerkesztőit. A Wikipédia közössége igyekszik – amennyire képes, objektíven – tájékoztatni, és támadások esetén igyekeznek közösségként védeni a megtámadott szerkesztőiket – ez főleg nemzetközi szinten fordul elő. Ez is nehéz feladat.

A szerkesztők talán egyik fő dilemmája lehet, hogy eldöntsék: mi releváns, mi tart számot érdeklődésre. Hogyan döntik el, kik vagy mik kaphatnak Wikipédia-oldalt, és kik vagy mik nem?

A Wikipédia irányelvei elég érthetően igyekeznek leírni, hogy mi való és mi nem való a Wikipédiába, hogy ne kapja azt a kritikát hogy „kénye-kedve szerint válogat”. Ezek az irányelvek határozzák meg, hogy mi, hogyan, milyen formában kerülhet a Wikipédiába és mi nem. Nem állítom hogy könnyű vagy szórakoztató olvasmány, de ez alapján dől el szinte minden kérdés: Nevezetesség, Ellenőrizhetőség, A Wikipédia nem az első közlés helye, Mi való és mi nem való a Wikipédiába, Miről jobb nem írni szócikket.

Az irányelvek alapján a közösség tagjai döntenek, az egyértelmű eseteket kivéve szavazással. 

Sok sztereotípia létezik a Wikipédia-szerkesztőkről. Kik szerkesztik valójában a magyar Wikipédiát és mi motiválja őket?

Az egyetlen sztereotípia, hogy

olyan emberek, akik meg szeretnék a tudásukat osztani másokkal,

és azt szeretnék, hogy a világ okosabb, tájékozottabb emberekből álljon. Ezen túl nem igazán lehet ráhúzni semmit a szerkesztőkre, mert a világ minden részéből, az iskolai vagy tudományos képzettség, a munkalehetőségek, a nem, kor, származás, érdeklődés, orientáció vagy bármilyen más szempont szerint szinte minden lehetőséget lefednek a résztvevők. 

A húszéves – angol – évfordulós nemzetközi beszélgetésben sokan elmesélték a történetüket, és a magyar közösség online találkozóján szintén, és azt lehetett hallani, hogy mindkét esetben mindenkinek egyedi a története, hogy honnan jött, mi érdekli, hogy ő kicsoda. Nagyon gyakori az, hogy „elkezdtem foglalkozni egy témával, aztán emiatt egy másikkal, amiatt egy harmadikkal, és most épp teljesen másról írok szócikkeket”. Ez vélhetőleg azért igényel egy tudásvágyat, belső kíváncsiságot, örök tanulni vágyást – a szó eredeti, pozitív értelmében, nem az iskolarendszer fásult hozzáállásával. Érdekesség, de a szerkesztőinknek nagyon jó érzés, amikor találkoznak a saját nevükkel a tankönyvekben szereplő képek vagy átvett szócikk(-részletek) mellett, vagy a szerzők listájában. Jó lenne, ha azok is feltüntetnék a szerzőket és a forrást, akik eddig ezt nem tették, ezzel amúgy jogilag megszegve a felhasználási feltételeket

Milyen célokat tervez elérni a magyar Wikipédia húsz év múlva?

A Wikipédia – mint a Douglas Adams-i Galaxis Útikalauz – soha nem tud elkészülni, hiszen az általa leírt világ folyamatosan változik. Én szeretném, ha a Wikipédia mint szabadon, ingyen, mindenki számára elérhető, megbízható információforrás túlélné a műszaki és társadalmi változásokat, és húsz év múlva is létezne abban a formában, ami akkor épp alkalmas egy ilyen funkcióra. A Wikipédia-cikkek sok célra felhasználhatóak, és remélem hogy a javuló oktatási rendszer is egyre több esetben tudja felhasználni az anyagokat, talán húsz év múlva már szervezen együttműködve a közösséggel. Szeretném, ha a húsz évvel a jövőben élő emberek úgy írnák és használnák a benne levő tudást, mint ma, vagy még jobban.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés