Kanyarban előzni

„Az UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) legfrissebb jelentésének megfelelően, 2020 első felében globális szinten az FDI (külföldi működőtőke-befektetések) összege összehasonlítva az előző év azonos időszakával, 49 százalékkal esett vissza. Az év egészére vonatkozó előrejelzésük szerint a visszaesés mértéke 40 százalék körül fog alakulni. A jelenség hangsúlyosabban a fejlett gazdaságokat (Észak-Amerika és Európa) érintette, ahol a visszaesés 75 százalékos volt, ami összegszerűen 98 milliárd dollárral kevesebb FDI-áramlást jelent. Ennek következménye, hogy 2020 első felében a nemzetközi FDI-áramlás az 1994-es év szintjére esett vissza, tulajdonképpen lenullázva a »hiperglobalizáció« korának eredményeit a befektetések terén. Európa egészét tekintve, a tőkekivonások következtében a visszaesés meghaladta a 100 százalékot. Világszinten a bejelentett új projektek száma 37 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, ami nem sok jóval kecsegtet, és elhúzódó válságot jelez előre. A remények szerint csupán az elhalasztott beruházások termőre fordulásának csúszása mindenképpen hatással lesz a világgazdaság válságból való kilábalási ütemére, és várhatóan lassítani fogja azt.

...

A magyar rendszer lényege, hogy külön intézmény, a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség), foglalkozik a külföldi beruházási szándékok felkutatásával és azok menedzselésével. Úgy tűnik, éppen a legjobbkor fordult termőre az a tudatos kormányzati gazdaságpolitika, ami nagy hangsúlyt fektet a külföldi működőtőke Magyarországra vonzására, és mint politikai prioritás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megnevezésében is megjelenik. Korunk erőteljesen globalizálódott világgazdaságában a külügyek intézése nem korlátozódhat csupán a diplomáciai kapcsolatok építésére és fenntartására, annak közvetlenül kell szolgálnia az ország gazdasági érdekeit is.

Természetesen ezek az intézményi jellegű változások önmagukban nem sokat nyomnának a latban, ha Magyarország egyébként nem lenne vonzó befektetési célország. Ehhez pedig jó munkamorállal rendelkező, magát továbbképezni is hajlandó, a változásokra is jól reagáló munkaerőre, kedvező földrajzi elhelyezkedésre, fejlett infrastruktúrára és logisztikai szolgáltatásokra, versenyképes adórendszerre, politikai kiszámíthatóságra és megfelelő beruházásösztönzési rendszer működtetésére van szükség. Jelenleg ezek a feltételek Magyarország esetében adottak, és úgy tűnik, a befektetői döntések ezt vissza is igazolják.”