Korszakos címen indította el videó-podcastját a Magyar Művészet folyóirat (VIDEÓ)
Az első adás vendége Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész volt.
Orbán Viktort a világ legjobb politikusai közé sorolja, s annak ellenére is állást foglal közéleti kérdésekben, hogy többször megkapta: "vigyázz Robi, lefelezed a közönséged". Szikora Róbert azt is elmeséli, miért került fogdába 1971-ben egy Petőfi-vers miatt. Nagyinterjúnk életről, zenéről, politikáról!
Nem lehet nem észrevenni, hogy a nyilatkozataiban sokszor negatívan beszél a kommunistákról és alapvetően a baloldalról. Mitől ez a nagy szeretet?
Családi hagyomány. Ha gondolja, beszélek egy kicsit arról, mit tettek a kommunisták a rokonaimmal, és akkor megérti.
Hallgatom.
Az apai nagyapám kint volt a gulágon. Okos fiú volt, megtanult kicsit oroszul, és ő tolmácsolt a fogva tartók és a rabok között, így hat év múlva haza is került. Apám cserkész volt, keresztény, még idős korában, a kommunista rendszerben is rövid nadrágban járt. Mindig azt mondta, azért mert a cserkészek nem fáznak. Ahol lehet, csak keresztbe tettek neki. Nálunk kint volt a falon a Nagy-Magyarország térkép,
Trianont is elmesélték nekem, és a magyar királyokról is sokat hallottam. Az anyai nagyapám és apám is érzékeltette velem, hogy ki kivel van és, hogy mit érnek a kommunisták. A már említett anyai nagypapám osztrák származású volt, na, őt például a származása miatt vegzálták rendszeresen, de megvédte magát, hiszen egy ideig bokszoló is volt, de említhetem az édesanyámat is, aki egy állami vállalatnál volt titkárnő huszonévesen. Egyszer behívatta az igazgató, és azt mondta, elvtársnő, ideje, hogy belépjen a pártba. Azt válaszolta, nem lehet, a fiam ministrál és hittanra jár. Bezárták órákra egy helyiségbe, hogy gondolkodjon el.
Önnek viszont már nem lehetett olyan sok félnivalója, hiszen puhult a rendszer.
Erről a puhaságról van egy személyes történetem. 1971-ben a Fermmel játszottunk a MOM-ban. A koncert végén oda jött egy csávó, hogy írhatnék valami dallamot egy Petőfi-versre, és elő lehetne adni március 15-én. Később derült ki, egy nem annyira ismert Petőfi-vers, a Mit nem beszél az a német címűre gondolt. Abban van, hogy „foglalod a kurva anyádat, de nem az én hazámat!” A szöveget ráadásul aktualizálta, a németek helyet szovjetek szerepeltek.
Az húzós…
Na, március 10-én, hajnali négykor jöttek értem a rendőrök és a Ferm összes tagjáért, az volt igazán húzós. A Mosoni utcába vittek minket, egy rideg szobába, ahol le voltak húzva a redőnyök. Ott volt a szobában négy verőember, olyanok, mint az Egy óra múlva itt vagyok című filmben Katica úr. Az egyik a vállamra tette a kezét, és azt mondta, mesélj… De említhetem a Környei-testvéreket is, akikkel rengeteget zenéltem együtt. A papájuk ludovikás tiszt volt a II. világháborúban, Erdélyben szolgált. Mikor vége lett a háborúnak, letartóztatták, majd némi fegyelmezés után megengedték, hogy a váci katonai parancsnokság vezetője legyen. 1956-ban aztán jött a tömeg és kérte a rádiót. Odaadta, úgy volt, hogy a megtorlás idején simán felakasztják. Végül is az mentette meg, hogy négy ávóst bujtatott a laktanyában, mert meg akarták lincselni őket. Az ávósok vallomása miatt kapott halálbüntetés helyett csak börtönt. Ezek után a két fia, Attila és Csaba semmi jóra nem számíthatott, sokáig ellenszélben jártak, bármihez is kezdtek.
Elárulja, mi szükség van arra, hogy időközönként nagy nyilvánosság előtt dicsérje Orbán Viktor miniszterelnököt? Kinek jobb ez: neki vagy önnek?
Római katolikus, vallásos ember vagyok. Magyar és hazaszerető. Meggyőződésem, a jó Isten keze van abban, hogy egy olyan korban élhetek, amikor egy keresztény, katolikus országnak egy ilyen ember a vezetője, mint a miniszterelnök. Számomra Orbán Viktor a világ egyik legnagyobb élő politikusa, és hiába savazzák és próbálják lejáratni, nem lehet kiütni.
ráadásul velük ellentétben, van víziója. Ha ő nincs, ma itt lennének a migránsok. Nem kellenek a migránsok, van nekünk elég gondunk a baloldallal is.
Arra sem gondol, hogy a politikai színvallása miatt mondjuk kevesebb lemezt ad el?
Vannak ismerőseim, akik azt mondták mostanában, „ne csináld Robi, ne állj bele a politikába, mert lefelezed a közönségedet”.
Mit válaszolt?
Mindig ugyanazt: 66 éves koromra engedtessék már meg, hogy kimondjam, amit gondolok!
Akkor is kimondta, amit gondol, amikor 1982 őszén kilépett az amúgy hatalmas sikereket és nem kevés pénzt hozó Hungária zenekarból. Komoly kockázatot vállalt, hiszen ki sejtette ekkor, hogy jön majd a R-GO?
Abban a pillanatban, amikor kiléptem a Hungáriából, széttörtem volna mindent körülöttem. Mindig arra vágytam, hogy sztár legyek, hogy lemezem legyen, de meg kellett hoznom ezt az erkölcsi döntést, otthagytam a sikert, és ott álltam jövőkép nélkül. Tisztában voltam vele,
Phil Collins mondjuk ilyen.
Igen, a ritka kivételek egyike. Először a punk zene felé fordultam, mert úgy éreztem, a bennem dúló érzéseket ott tudom kiadni, aztán leültem Környei Attilával, hogy megbeszéljük a továbbiakat. Egyszer csak felém fordult és azt mondta: emlékszel Robi, amikor a Hungáriában elénekelted a Ciao, Marinát? Imádott a közönség. Ez a te utad, hidd el! Aztán rengeteg gondolkozás után megalkottuk a R-GO-t, amit ma divatosan brandnek mondanak.
Emlékszik még az első hivatalos R-GO koncertre?
1983. március 26-án volt a Kertészeti Egyetemen. Emlékszem, mikor kinéztem, a színpad eleje tele volt kazettás magnókkal, olyan volt az egész, mint egy Keravill-üzlet. A gyerekek fel akarták venni a zenét. Aztán elkezdtük a koncertet, majd filmszakadás. Két óra teljesen kiesett az életemből, aztán egyszer odalépett hozzám a színpadon Turbók János, a szervező, és azt mondta: Robi, tovább kell játszani, nem hagyhatjátok abba!
Ezek szerint extázisban telt az a két óra.
Amikor az X-Faktorban voltam mentor, Tóth Andinak és másoknak is azt mondtam: ha a színpadon előhozod a legmélyebb ösztöneidet, ha zsigerből jó vagy, akkor nem tudnak mit kezdeni veled. Mick Jagger, az egyik nagy kedvencem mondta egyszer, hogy a zenét hideg fejjel, de forró szívvel kell csinálni.
A zenekar pedig berobbant a hazai könnyűzenébe. Elégtételnek érezte?
Elmesélek valamit. Az R-GO első vidéki fellépésre utaztunk Győrbe. Mindenki tudta, hogy eljöttem a Hungáriától, sokan nem értették, de az emberek díjazták, hogy megléptem, hogy volt bátorságom hozzá. Épp mentünk át a zebrán, többen észrevettek minket, és önkéntelenül tapsoltak. Ez volt számomra az elégtétel, nem az, hogy nem sokkal később az R-GO elképesztő sikerei közben felbomlott a Hungária.
Köztudott, hogy azért romlott meg a viszonya a Hungária frontemberével, Fenyő Miklóssal, mert ön titokban zenéket írt Szűcs Juditnak, amit Fenyő nem tolerált. Rendezték a viszonyukat azóta?
Rendeztünk, manapság is tartjuk a kapcsolatot. A komolyabb focimeccsek után beszélünk telefonon, mert én szeretem a focit, de ő ért is hozzá.
A sikeres zenész státusz mennyire fér meg a vallással, hiszen a körülrajongott zenészeknek könnyű bűnbe esniük…
Kétségtelen, a siker tudja torzítani a személyiséget. Még kezdő zenész koromban a nagypapám mindig azt mondta nekem, kisfiam, ne legyél beképzelt. Pedig akkor kicsit az voltam, hiszen dobosként bármit eljátszottam és bárkit lejátszottam. Persze annyira sosem hajlottam el, hogy ne legyek tisztában vele, a képességeimet a jó Isten adta, és így annak is a lehetőséget, hogy sikeres ember legyek. Én pedig sokszor lubickoltam a sikerben,
Önnel ellentétben a Hungária másik sztárja, szegény megboldogult Flipper Öcsi nem tudta, hol a határ.
Végtelenül jó gyerek volt, jó családból származott, szerették a szülei, de nem tudott nemet mondani a rajongóknak. Öcsi, gyere, igyunk valamit, és ő ivott. Mikor már nagy sztár volt, akkor is elvitték jobbra-balra, körülrajongták, ő pedig idő után már nem tudta racionálisan nézni, mi történik. Nagyon sajnálom őt.
Melyik korban élne? Már csak azért is kérdezem, mert nagy gyűjtő hírében áll, antik tárgyakkal van tele a lakása.
Jó itt nekem. Ha vissza akarok menni az időben, arra ott vannak az említett tárgyak. A nagyapám bélyeget gyűjtött, így én is, aztán az általános iskolában gyufacímkéket, bőröndbilétákat gyűjtöttem, meg szalvétákat, csomagolópapírokat. Később a karácsonyfa-díszeket is elkezdtem gyűjteni a feleségemmel, de ez már a hitünk miatt volt, hiszen a karácsony a megváló megszületéséről szól, ezért öltöztetjük díszbe a szívünket és a fenyőfákat. Most karácsonykor hat fát állítottunk.
Jól értem, hatot?
Igen, de mind különböző korszakokból származó díszektől pompázik. Amúgy szentképeket is gyűjtök, mostanában pedig zárdamunkákat vásárlok, amelyek vallásos témájúak és apácák készítették. Van például egy olyan tájképem, amely a nővérek levágott hajából készült. Fantasztikus munka! De a korábbi felvetésére visszatérve:
Az én generációmnak és az utánam születetteknek megadatott, hogy eddig szerencsére nem kellett átélnünk hasonlót. Amúgy is irtózom a háborúktól, az én családomban is sokan meghaltak a II. világháborúban.
Kik?
Az egyik dédnagypapám és nagypapám, a keresztapám is a fronton lelte halálát, talán emiatt is mindent megtettem, hogy ne legyen belőlem katona.
Hogyan érte el, hiszen a katonaság kötelező volt a régi rendszerben.
Nem titok, egy szép napon a Hungária basszusgitárosa, Sipos Péter telefonált és megkérdezte, mennyi pénzem van otthon? Mondtam, hogy a lengyel turné pénze itt van, meg a kelet-német turnéé is, hiszen házra gyűjtöttünk a feleségemmel. Azt válaszolta, szedjem össze mind, és jöjjek fel a Lipótra az elmegyógyintézetbe. Ott találkoztunk egy orvossal, ő pedig elintézi, hogy ne hívjanak be. Így is történt, sosem voltam katona.
Hogyan viseli a mostani vírussal terhelt időszakot?
Már márciusban, amikor jött a vírus, azt mondtam a zenész barátaimnak, hogy csinálni kell tovább, akkor is, ha senkihez nem jut el a dal, ha nincs koncert. Csinálni kell, mert
ezt az ajándékot pedig használni kell. Te is ezt akartad, hát akkor tessék, csináld!
Ön mit csinált?
Az utóbbi hónapokban 15-20 számot írtam, két színpadi művön dolgozom. Szent Erzsébet története musical lesz, remélem, még idén bemutathatjuk. A könyvet, amely alapján a musicalt írtam, Zsuffa Tünde írta, Az Ég tartja a Földet címmel. A másik musicalt pedig Gábor Zsazsa életéről írom.
Szent Erzsébet után Gábor Zsazsa. Erős váltás.
1990-ben kint voltam Hollywoodban, és kaptam egy komoly díjat egy zenei fesztiválon. Little Richard adta át. Aztán a tévékamerák előtt átölelt, és azt mondta, ezt a srácot nagyon bírom, onnan jött, ahonnan Gabor Zsazsa származik. Ott, abban a pillanatban bennem maradt, hogy az a zenész, akit a Beatles is példaképének tartott, egyből Zsazsát említi. Meg akarok emlékezni a világ első celebjéről, aki magyar volt, aztán elment és megmutatta Hollywoodnak, hogy is működik a showbiznisz.
Ön az arca az idén Magyarországon esedékes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amely a keresztények nagy ünnepe.
Megható, hogy Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek azt mondta, legyen az esemény arca vagy inkább hírnöke. Ezt a szerepkört életem egyik nagy ajándékának tartom.
Elégedett ember?
Igen, a jó Isten kegyes volt hozzám, hiszen
Ezért lettem zenész, aki aztán hatalmas sikereket ért el a színpadon, akit Little Richard tüntetett ki, s aki a hírnöke lehet a keresztények nagy ünnepének. Kell ennél több?
Fotók: Olajos Piroska