Megvizsgálták, hogy a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásainkra.
A KutatóCentrum 1000 fős országos reprezentatív felmérést végzett a 18-64 év közötti (tehát legnagyobb részben gazdaságilag aktív) felnőtt lakosság körében. Azt vizsgálták, hogy a válaszadók milyen kulturális programokon szoktak részt venni, illetve a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásaikra.
A március közepén bevezetett korlátozások miatt gyakorlatilag be kellett zárni a kulturális programok valamennyi megszokott helyszínét: a színházakat, mozikat, múzeumokat, galériákat, és ezt követően a szabadtéri helyszíneket is. A kultúrafogyasztás egy része áthelyeződött az online térbe.
A korlátozások alatt a válaszadók majdnem háromnegyede (73%) töltött le filmet a netről, megelőzve ekkor a könyvolvasás (68%) népszerűségét is. (Ebben az időszakban nem nőtt ugyanakkor a televíziós vagy rádiós színházi- és koncertközvetítések követése, bár időarányosan visszaesésről sem beszélhetünk esetükben.)
A válaszadók 17%-a töltött le vagy nézett interneten színházi előadást a járvány első hullámát kísérő korlátozások idején, 10%-uk ugyancsak interneten vett részt múzeumi programon vagy tárlatvezetésen, 9%-uk pedig még operát vagy operettet is letöltött/megtekintett.
Ennek ellénére fontos tapasztalat, hogy a megkérdezettek többsége szerint nem teljes értékű egy kulturális program rádión (67%), online (64%) vagy televízión (56%) keresztüli közvetítése. Hiányzik az élő előadás varázsa; 62%-uk szerint egy koncert vagy színházi előadás kizárólag élőben lehet az igazi, a közönség és a többi rajongó jelenlétét pedig 47%-uk hiányolja. Mivel az online élményt nem tartják egyenértékűnek a személyes jelenlét érzésével, emiatt nem is érzik jogosnak, hogy ugyanannyiba kerüljön egy online közvetítés, mint a személyes előadás (72%).
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A munkacsoport célja, hogy szakértők bevonásával a Tisza Párt baloldali megszorító csomagjának veszélyeire hívják fel a figyelmet országszerte, a lehető legtöbb platformon – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülésén.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Az autokrata Orbán-rezsim zsákutcás fejlődése miatt Magyarország van a legrosszabb helyzetben a régión belül.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
