21. századi keresztfront
A modernitás nagy ideológiái – liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus – mára érvényüket vesztették.
Megvizsgálták, hogy a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásainkra.
A KutatóCentrum 1000 fős országos reprezentatív felmérést végzett a 18-64 év közötti (tehát legnagyobb részben gazdaságilag aktív) felnőtt lakosság körében. Azt vizsgálták, hogy a válaszadók milyen kulturális programokon szoktak részt venni, illetve a járványhoz kapcsolódó korlátozások milyen hatással voltak a kultúrafogyasztási szokásaikra.
A március közepén bevezetett korlátozások miatt gyakorlatilag be kellett zárni a kulturális programok valamennyi megszokott helyszínét: a színházakat, mozikat, múzeumokat, galériákat, és ezt követően a szabadtéri helyszíneket is. A kultúrafogyasztás egy része áthelyeződött az online térbe.
A korlátozások alatt a válaszadók majdnem háromnegyede (73%) töltött le filmet a netről, megelőzve ekkor a könyvolvasás (68%) népszerűségét is. (Ebben az időszakban nem nőtt ugyanakkor a televíziós vagy rádiós színházi- és koncertközvetítések követése, bár időarányosan visszaesésről sem beszélhetünk esetükben.)
A válaszadók 17%-a töltött le vagy nézett interneten színházi előadást a járvány első hullámát kísérő korlátozások idején, 10%-uk ugyancsak interneten vett részt múzeumi programon vagy tárlatvezetésen, 9%-uk pedig még operát vagy operettet is letöltött/megtekintett.
Ennek ellénére fontos tapasztalat, hogy a megkérdezettek többsége szerint nem teljes értékű egy kulturális program rádión (67%), online (64%) vagy televízión (56%) keresztüli közvetítése. Hiányzik az élő előadás varázsa; 62%-uk szerint egy koncert vagy színházi előadás kizárólag élőben lehet az igazi, a közönség és a többi rajongó jelenlétét pedig 47%-uk hiányolja. Mivel az online élményt nem tartják egyenértékűnek a személyes jelenlét érzésével, emiatt nem is érzik jogosnak, hogy ugyanannyiba kerüljön egy online közvetítés, mint a személyes előadás (72%).