Kinek éri meg jobban a barátság?

Az uniós vétó, a folyamatos politikai egyeztetések és az egymást követő miniszterelnöki látogatások miatt készített felmérést az SW Research közvélemény-kutató cég a Rzeczpospolita napilap megrendelésére. A kutatás azt szerette volna megtudni: „Hogyan értékeli a lengyel lakosság azt a tényt, hogy a két ország kormánya szorosan együttműködik, nemcsak kétoldali kezdeményezések terén, de a Visegrádi Csoporton belül, és uniós ügyekben is.”

A 2010-es magyarországi és a 2015-ös lengyelországi kormányváltás után felerősödött a két ország szoros politikai együttműködése. A jogállami mechanizmus kapcsán a potenciális lengyel és magyar vétó ezt a folyamatot mintegy megkoronázta. A napilap december 8-án és 9-én, tehát az utolsó vetó-tárgyalás előtt végezte az internetes közvéleménykutatást 800 felnőttkorú megkérdezett részvételével. A véletlenszerűen választott, reprezentatív kutatásban azt a kérdést tették fel, miszerint:

A válaszadók

4,4 %-a úgy vélte, a közeli kapcsolat egyértelműen hasznosabb Lengyelország számára mint Magyarországnak;

14,4  %-a szerint éppen fordítva érvényes a helyzet, Magyarország profitál a lengyel segítségből

29,9 %-a  szerint ez a felállás mindkét ország számára ugyanolyan mértékben előnyös,

23,2 %-uk szerint ez a helyzet káros mindkét ország számára,

28,1 % pedig nem tudott véleményt alkotni a kérdés kapcsán.

A nemek szerinti megoszlás alapján a közös előnyöket minden harmadik férfi és minden negyedik nő emelte ki. A 25-34 éves korosztályban felülreprezentált azok aránya, akik e kapcsolatot hasznosnak tartják (37%), és ugyanekkora mértékben vélik ezt a 100-200 ezer közti lakosú városokban élők is.

(Forrás: Waclaw Felczak Alapítvány, Rzeczpospolita)