Meghallgatták Pintér Sándort a magyarországi nemzetiségek bizottságában

2020. december 10. 14:02
„A roma felzárkózáson nemcsak általában kell dolgozni, hanem az érintett településekre kell koncentrálni” – mondta a belügyminiszter.

A roma felzárkózásban kormányzati szinten koncepcióváltás történt, e szerint általában is kell dolgozni a felzárkózáson, de koncentrált feladatokat kell végrehajtani bizonyos településeken – mondta a belügyminiszter csütörtökön a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságában. Éves meghallgatásán Pintér Sándor emlékeztetett, 2019 májusában került a társadalmi felzárkózás szakmai felügyelete a Belügyminisztériumhoz. 

Mint mondta, koncepcióváltás történt a kormányban, hogyan álljanak a feladathoz. A korábbi gondolkodásmód szerint a roma lakosságot, a leszakadó területeket egyszerre, együtt kell felemelni, és ennek az eredménye lesz az, hogy jobban integrálódik a társadalomhoz ez a népcsoport. Az új elképzelés szerint „kell általában dolgozni a felemelkedésen, minden szinten, de ezen az általános feladaton túl koncentrált feladatokat kell végrehajtani (...) településeken” – fogalmazott a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az érintett településeken kell megalkotni a pilotprojekteket. Megjegyezte, hogy az érintett területen nagyon sokan a közfoglalkoztatásban dolgoznak, és így

összekapcsolták a közfoglalkoztatási és a felzárkózási feladatokat. 

Pintér Sándor közölte, a felzárkózási stratégiának megfelelően az oktatási, képzési, foglalkoztatási célkitűzések mellett cél a területi hátrányok csökkentése, az egészségügyi fejlesztés, a gyermekjóléti intézkedések és a szemléletformálás. A gyermekek oktatási esélyteremtő programjairól szólva elmondta, azokba 93 ezer embert vontak be, és mintegy 61 milliárd forintot használtak fel. A foglalkoztatási, képzési és lakhatási programokba 84 ezer embert vontak be, és mintegy 75 milliárd forintot fordítottak – mondta Pintér Sándor, hozzátéve: mindehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok és az egyházak is. A belügyminiszter jelezte, 2012-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 34 százalék volt, 2019-re ez 18,9 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénységi arány 15-ről 12 százalékra mérséklődött. A súlyos anyagi deprivációval érintettek aránya 27-ről 8 százalékra csökkent. 

Közölte azt is, 2013-ban a roma nők foglalkoztatási rátája 18 százalék volt, 2019-re ez 37 százalékra emelkedett. A közfoglalkoztatáson belül a roma nők foglalkoztatási aránya magasabb a roma férfiakénál – jegyezte meg. A településeken végrehajtandó feladatokról szólva Pintér Sándor elmondta, első ütemben a leghátrányosabb települések közül 31-et választottak ki, s e célra 2 milliárd forintot különítettek el. A helyzetfelmérés megtörtént, az átalakítás megkezdődött, és a várhatóan 2021 decemberében vagy 2022 tavaszán beszámolhatnak majd a változásokról. 

További 36 települést már kijelöltek, és a következő évtől még 50-et jelölnek ki

– közölte. 

Pintér Sándor elmondta, ezeken a településeken igyekeznek százszázalékos foglalkoztatást biztosítani a közfoglalkoztatás segítségével. Az érintett településeken több mint 2000 ember vesz részt közfoglalkoztatásban. Továbbá igyekeznek ezeken a helyeken javítani a gyógyszer-, tűzifa- és élelmiszerellátáson, valamint igyekeznek a falugondnoki hálózatot teljesen kiépíteni. A faluprogram keretében az említett településeken tíz óvodát és tizennyolc közösségi teret is létrehoztak, továbbá történtek orvosi eszközfejlesztések is – jelezte. A belügyminiszter közölte azt is, hogy a gyermekszemészeti szűrőbuszon történt vizsgálaton 2167 gyermek vett részt. Egészségügyi szűrőbuszokon további 2329 ember esett át vizsgálaton. Az érintett települések közül 13-ban kamerarendszert is kiépítettek, több településen iskolarendőrt is biztosítottak és megerősítették a polgárőrséget – mondta.

Idén mintegy 500 millió forintot fordítottak zenei eszközök, hangszerek vásárlására több településen, és 23 helyszínen műfüves sportpályát is építettek. Gazdaságélénkítő programot is indítottak, ebbe 50 települést vontak be, s reményeik szerint a program végéig 445 településen lesz gazdaságélénkítés. A lakhatási problémákról szólva a miniszter elmondta, új, gyári rendszerrel elkészíthető házak építésébe kezdenek majd romák foglalkoztatásával. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a kiválasztott településeken segítenek és

nem nézik, hogy ki roma, vagy ki milyen nemzetiségű, a település felemelkedése érdekében dolgoznak. 

Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos az ülésen úgy fogalmazott: most először „látjuk azt, hogy nagyon hosszú távon tervezhetünk”, és „ekkora figyelmet ez az ügy soha nem kapott”. Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a nemzetiségi pályázatokról elmondta, hogy 2018-hoz képest 400 pályázóval többet támogatott a tárca, és 570 millióról 620 millió forintra emelték a keretet a roma kultúra és civil szervezetek támogatására. Kitért arra is, hogy a pécsi Gandhi Gimnázium működtetését átvette a Belügyminisztérium, ami stabilizálja az intézmény helyzetét. „Biztonságot építünk a Gandhi Gimnázium köré” – hangoztatta Langerné Victor Katalin.

(MTI)

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés