Így bontották el a Vituki toronyházat

Elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése, a projektben a VITUKI eddig ipari területeként ismert telepének és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg – közölte a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházási ügynökség szerdán az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a 2023. évi atlétikai világbajnokságra megépülő Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezésével összefüggésben robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát december 10-én.

Ismertetik, hogy a fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások is készülnek.

A közleményben kiemelték, hogy a jelenlegi tervezési területet érintő városrendezési tervek módosításával a Duna felőli látványfolyosó városképet meghatározó arculata megtisztul. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport és rekreációs funkciók jönnek létre. A projekt egyik fő célja, hogy a terület kiemelkedő természeti értékeihez a fejlesztés méltó módon kapcsolódjon.

Kitérnek arra, hogy a kivitelezési munka előkészítése során felmérték az 1976-ban épült VITUKI toronyházának állapotát is. A megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta a Mühlbacher István (Iparterv) tervezte toronyház szerkezetét, állékonyságát, valamint későbbi lehetséges funkcióját, és megállapította, hogy a torony jelenlegi állapotában tovább nem hasznosítható, így műszaki-gazdasági okokból szükségessé vált annak bontása.

A közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelező konzorcium a hierarchikus bontási technológia helyett

melynek engedélyeztetése lezajlott. Az elbontás során a toronyépületet a Rákóczi híd felé, a hosszabbik oldalával párhuzamosan döntik el. Az épületegyüttes 1864 négyzetméteres „lepényépületét” hagyományos technológiával bontják el – tájékoztatott a beruházási ügynökség.

Borbély Lénárd Csepel fideszes polgármester az ügyben azt írta: „az épület helyén nyílt, mindenki számára nyitott, a lakossági tömegsport igények kielégítésére is alkalmas és kulturális események befogadására is képes, hosszú távon fenntartható, a 2023-as Atlétikai Világbajnokságot is befogadó atlétikai arénának is helyet adó, a zöld szempontokat maximálisan érvényesítő rekreációs célú közpark (Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark) jön létre. A Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark és benne a Nemzeti Atlétikai Központ új lehetőségeket kínál a közösségi sportolására is – a csepelieknek épp úgy, mint a ferencvárosiaknak, hiszen Budapesten egyedülálló, vadonatúj gyalogos-kerékpáros híd köti össze ezt a parkot Csepellel.

Az Atlétikai Központ nem csak a magyar versenysportot, de a szabadidő- és az utánpótlássportot is szolgálja: a budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, egyedülálló dunai panorámával rendelkező, 15 méter magasságban lévő futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd.”

Az épület története

A Vituki tornyot 1976-ban, Mühlbacher István (1917-1978) Ybl-díjas építész és Dr. Ivits Iván statikus tervező 1970-ben készült (IPARTERV) tervei alapján építették meg a mai Rákóczi híd pesti hídfőjének közelében. Az épület 57 méteres magasságával nem tartozik a legmagasabb hazai toronyházak közzé, de mindenképp kiemelkedő eleme a helyi látképnek.

(MTI, Facebook, Mandiner)

(Nyitókép: MTI/Illyés Tibor)