Milyenek a magyarság esélyei Kolozsváron? – Talpas Botond a Mandinernek

2020. december 2. 14:00
Hogyan él a magyarság és milyen politikai erőt tud képviselni Kolozsváron? Mi a helyzet a társadalmi változásokkal? Meg lehet-e szólítani a vegyes identitásúakat és a románokat? Talpas Botondot, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét kérdeztük a vasárnapi román parlamenti választás előtt.

Az RMDSZ Kolozs megyei listájának második helyén indul, ami nem egy biztos befutó hely. Milyennek látja az esélyeit?

Négy évvel ezelőtt 123 szavazaton múlt, hogy a második jelöltünk is bekerüljön a parlamentbe. Kolozs megyének többször volt már két magyar képviselője: volt, hogy három is volt, most jelenleg egy van, és egy szenátor. Ez a második hely mindig billeg. Pár száz szavazaton fog múlni most is. Az biztos, hogy minden RMDSZ-re leadott szavazat országosan valahol hasznosul, de jelen esetben azért kampányolok, hogy minél több töredékszavazat legyen, és mi, itt helyben kapjuk meg visszaosztáskor a második helyet.

Sajnos elég gyengén szerepelt Kolozsvár a szeptemberi helyhatósági választásokon. Mit gondol erről?

Kolozsvár olyan szempontból érdekes helyzetben van, hogy bár rengeteg magyar intézménynek itt van a központja, és rengeteg fiatal választotta otthonául ezt a várost,

a magyar közösség mégis csupán 15%-át teszi ki a lakosságnak.

Így nagyon kicsi annak az esélye, hogy magyar polgármestere legyen a városnak. A helyhatósági választásokon azt láthattuk Kolozs megyében, hogy ahol nagy tétje volt a választásoknak, például Kisbácson, ott nagy számban elmentek a magyarok szavazni, és magyar polgármester lett végül. Kolozsváron – a PNL árnyékában – kevésbé sikerült egy olyan üzenetet megfogalmazni, hogy az túllépjen azokon a mozgástereken, ami Vásárhely vagy Szatmárnémeti esetében sikerült. Ami viszont pozitív fejlemény volt, hogy a listánkra felkerült fiatal jelöltek meg tudták szólítani a fiatal kolozsváriakat.

 

Hogy látja, a pandémiás időszak segíthet, vagy éppen keresztbe tesz?

Kolozsvár és Kolozs megye egy urbánusabb megye a többi erdélyi megyéhez képest. Az emberek 80%-a tömbházakban lakik. Vidéken sokkal személyesebb a politikai szereplők kapcsolata az emberekkel. Kolozsváron négy helyi képviselő van az önkormányzatban, és jut rájuk 50 ezer magyar, míg például Körösfőn 1300 magyarra jut nyolc magyar tanácsos, amiből hat RMDSZ-es. Teljesen mások a viszonyok.

A járványhelyzetben sajnos sok kampánylehetőség nincs.

A szomszéd negyedet körbejártam, amennyire lehetett, személyesen is beszélgettem az emberekkel, ám sajnos vannak olyan tényezők, amik miatt urbánusabb környezetben nehezebb mozgósítani az embereket. Például december 6-án már hideg van, hamar sötétedik, van, hogy le is havazik. Szerintem a járványhelyzetben azok a települések lesznek eredményesebbek, ahol rurálisabb a környezet.

A legfontosabb ügyei, amikkel kampányol: a nyelvhasználat, a kerületek és a közszállítás. Hogy áll most a nyelvhasználat ügye Kolozsváron?

Sajnos egyáltalán nincs rendezve a nyelvhasználat kérdése Kolozsváron és Kolozs megyében, de több más nagyvárosban sem. Kolozsvár ráadásul bekerült a nyelvhasználati küszöb alá az új közigazgatási törvény értelmében.

Az új törvény például már nem kötelezi arra az önkormányzatot, hogy a város többnyelvű tábláit kihelyezze.

Először tehát rendezni kell ennek a törvényes keretét. Így lehet láthatóvá tenni egy nyelvi közösséget. Ez is része a mi kultúránknak: ahogy vannak oktatási intézményeink, egyházaink, így van egy nyelvünk is, ami mindenképpen meg kell, hogy jelenjen, ha itt otthon szeretnénk érezni magunkat.

Mitől érezné magát jobban otthon a városban?

Nekem például attól lenne otthonosabb a város, ha lennének magyar feliratok, ha az utcán láthatnám a magyar nyelvet. Talán unalmasnak tűnhet ez a téma kívülről, de nekem egyáltalán nem az. Nem kell félreérteni: ez nem azért van, mert nem tudunk románul, vagy ne akarnánk megtanulni a jövőben. Hanem egyszerűen

otthonosság-érzetet ad, ha ki van írva magyarul is,

hogy Házsongárdi temető, Sétatér vagy Mátyás király szülőháza.

A románokban mennyire van hajlandóság magyar jelöltre szavazni? Figyeltek a kampány során arra, hogy a román szavazók is meg legyenek szólítva?

Az életemben sok olyan helyzet volt, amikor együtt kellett dolgoznom románokkal, ezért nekem kiemelten fontos szempont volt az, hogy a kampány kétnyelvű legyen. Szerettem volna, hogy látható legyen mindenki számára. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal is, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok átszavazási hajlandósága valahol 20% felett van, míg a románok esetében az átszavazási kedv valahol 5% körül mozog. Ez óriási különbség. Ezért is nem alakulnak ki Erdélyben a szlovák Híd-Mosthoz hasonló vegyes pártok. Nem a magyar, hanem a román oldalról nem volna erre fogadókészség.

 

A vásárhelyi helyhatósági választások eredményei is azt mutatták meg, hogy nem csak az lehet célravezető, ha etnikai alapon kampányolnak a magyar jelöltek, hanem az is, ha a közös ügyekre koncentrálnak. Más stratégiát érdemes alkalmazni a szórványban és a tömbben.

Igen, Kolozsváron és környékén a közösség szövete teljesen más, mint a tömbben. Ez szórvány. Ráadásul egy durván félmilliós agglomeráció. Van egy kialakult új középosztály, aki az elmúlt évtizedekben került ide. Az etnikai szavazást nehéz definiálni, mert nehéz megmondani, kik tartoznak ahhoz a politikai közösséghez, amit képviselünk. Világosan látszik, hogy van a kolozsvári magyar közösségnek egy olyan része, aki homogén családban él, valamilyen magyar intézményhálóhoz szorosan kötődik, valamelyik felekezet tagja. És vannak ugyebár vegyes házasságok, frissen beköltözött kolozsváriak, akik multiknál dolgoznak, nem kapcsolódtak be annyira a magyar közösségi körforgásba.

Rengeteg olyan család van, aki egy „párhuzamos Kolozsváron” él,

van egy román Kolozsvár, ahol a román közösség felől kap impulzusokat, és van egy magyar Kolozsvár, ahol a magyarok felől. Amikor választás van, azok az emberek, aki szorosabban vagy kevésbé szorosan, de kötődnek a magyarokhoz vagy az RMDSZ-hez, sokszor megesik, hogy átszavaznak. A vegyes házasságokon keresztül sokkal könnyebben eljut a magyar üzenet a román félhez, mint egy homogén román család esetében.

A jelenlegi városszervezés egy kommunista rendszerből örökölt modell.

Így igaz. Újra kell gondolni azt, hogyan kell működnie egy nagyvárosnak, mert jelenleg olyan anomáliákkal szembesülünk, hogy a város egyik részén sok számjegyű befektetések születnek, a másikban pedig a játszótér sincs felújítva. A nagyvárosoknak szükségük van arra, hogy kerületekben, helyi testületekben és összehangolt struktúrában legyenek kezelve. Nagyon sok olyan helyspecifikus kérdés van, amelyekről sokkal életszerűbb, ha egy helyi, kerületi testület dönt.

 

Mondhatjuk, hogy a decentralizáció mellett kampányol?

Nem teljesen. A kommunizmusban az volt a lényeg, hogy minden negyed a hasonmása legyen a másiknak, központilag legyen megoldva minden. Ma ezt teljesen másképp kell kezelnünk: a Györgyfalvi negyednek, a Kerekdombnak, a Monostornak, a környező településeknek vagy éppen a metropoliszi övezetnek teljesen más problémái vannak. Van, amit metropolisz szinten, és van, amit helyi szinten kellene megoldani.

Sokszor éri az RMDSZ-t az a vád, hogy mindig az aktuális kormányerővel paktál le. Hogy kezeli ezeket a véleményeket?

Az RMDSZ egyik célja, hogy a mérleg nyelve legyen, és ne lehessen őt a parlamentben megkerülni. Politikailag így tudja legjobban érvényesíteni az akaratát. Most is fel fog majd állni a parlamentben egy többség. Amennyiben ennek az RMDSZ része tud lenni, az a magyaroknak előnyt fog jelenteni.

Mivel kisebbségben élünk, mindig egy politikai szövetséges kell ahhoz, hogy az akaratunk érvényesülhessen.

Ez az egyedüli mozgástere jelenleg a magyar közösségnek Romániában; de kicsiben Kolozs megyében és Kolozsváron is ugyanez a helyzet.

Miért nem próbálják ezt jobban kommunikálni az emberek felé?

Nagyon fontos lenne, hogy az embereknek elmagyarázzuk, hogy egy politikai alku, szövetség vagy egyesség miért jön létre, és miként segíti a magyarokat. Ebben sajnos az elmúlt években voltak hiányosságok. Nagyon színes az erdélyi magyar társadalom, így nagyon nehéz egységes válaszokat adni. Mégiscsak egy 1,3 milliós közösségről beszélünk, amelyben az embereknek teljesen eltérő elképzelései vannak, és különböző ideológiák mentén gondolkoznak. Nem könnyű tehát letisztult és egyszerű válaszokat adni, amikor egy politikai alku történik, de igyekszünk.

 

Fotók: Kolozs megyei RMDSZ

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés