Újabb sorsdöntő megmérettetés előtt áll az erdélyi magyarság, most a parlamenti választások közelegnek. Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke a Bihar megyei RMDSZ listáján indul, és célja, hogy a magyar fiatalokat bevonja a közéletbe. Ahogy lapunknak kifejtette, a jövő útját a szülőföldön maradásban látja. Interjúnk.
Hogy lesz egy erdélyi magyar fiatal politikus? Mi visz valakit erre, a kisebbségi létben különösen nem könnyű pályára?
Nem készültem politikusnak, és ha a hangsúlyokat nézem, a közösségépítés most is fontosabb számomra, mint a politika, bár ez is egyfajta politizálás. A létra alsó fokán kezdtem, voltam jegyszedő ifjúsági rendezvényen, plakátragasztó kampányban, minden tevékenységemre szívesen emlékezem. Később helyi és megyei ifjúsági vezető lettem Sepsiszentgyörgyön. A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökének három éve választottak meg, amely Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) partnerszervezete, és célja az ifjúsági érdekképviselet, illetve szeretnénk az erdélyi kisebbségben élő fiatalokat biztatni és lehetőséget nyújtani számukra, hogy itthon maradhassanak. Ez számomra egy küldetés és a fiatalok ügyéért való felelősségvállalás.
Indul a közelgő romániai parlamenti választásokon. Mi lehet a reális cél?
Indulásomra a MIÉRT-től kaptam megbízatást. Egyetlen célom itthon tartani a fiatalokat, és aki elment, annak olyan lehetőséget adni, hogy megérje hazajönnie. Ez a kampány azonban nem rólam szól, és nem az ifjúsági szervezetről. Én a generációm kéréseit, elképzeléseit akarom bevinni a törvényhozásba. A célom, hogy legyen az ifjúságnak képviselője Románia parlamentjében, legyen egy ember, aki rájuk figyel, akihez fordulhatnak, aki értük harcol. Ez tehát a párbeszédről szól.
Miben várható új szemlélet a jelenlegi magyar képviselethez viszonyítva?
Nem feltétlenül a mostani képviseletet kifogásolom, hanem azt, hogy a fiatalok érdekei nem jelennek meg markánsan, holott gyakorlatilag nincs olyan törvény, ami valamilyen szempontból ne lenne hatással az ő életükre. Ezért szeretnék egy olyan platformot létrehozni, ahol ők is elmondhatják a véleményüket, javaslatokat tehetnek, hiszen nagyon sokszor vannak innovatív ötleteik és remek megoldásaik egy-egy problémára.
Hogyan lehet a fiatalokat motiválttá tenni? Sokan, ahogy Magyarországon is elfordultak a közélettől.
Egy kampány, még akkor is, ha ilyen nehéz körülmények között zajlik, kétirányú folyamat. Egyrészt minden találkozás lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjem a fiatalok problémáit, elképzeléseit, javaslatait. Másrészt lehetőséget ad arra, hogy tudatosítsam bennük a választás tétjét és azt, hogy most fontosabb összefogni, mint bármikor. Bihar megyében indulok képviselőnek, de nemcsak a megyét, hanem az ország magyar ifjúságát is képviselem.
Milyen kampányra számíthatunk?
Egy laza, könnyed kampányt szeretnénk, amely adni tud az országos kampánynak egy könnyedebb ízt. Például olyanokat „viszek haza”, akik hazatértek valahonnan, itthon vannak. Vagy diákokat, vállalkozókat, akár egészségügyben dolgozókat, akik eleve itt tudják megvalósítani a terveiket. Az autózás közben kibeszélünk témákat. Nem kerüljük a legkényesebb kérdéseket se. A kampány alatt folyamatosan filmezünk, egyfajta valóságshow lesz.
Milyen részvételre számíthatunk az ifjú szavazók részéről? Főleg, hogy parlamenti választásokról van szó. Tapasztalhatunk bármiféle javulást a fiatal generáció politikai aktivitását illetően?
Én optimista vagyok a részvételt illetően. Elsősorban azért, mert nap mint nap tapasztalom, hogy
Ma például egy olyan vállalkozóval beszélgettem, aki a fenntartható fejlődésért, a környezetvédelemért tesz, erről szól a vállalkozása. Ő is hosszú távon gondolkodik. Akár ha a középiskolásokat említjük, észre kell venni, hogy ők nemcsak kritizálnak, hanem konkrét megoldásokat javasolnak. És ezeket akár egy törvénytervezetbe is be lehet építeni. Csak ezt meg kell hallani, kell rá figyelni, és fel kell használni.
A MIÉRT idén 18 éves. Visszatekintve az eddigi évekre, miket sikerült már megvalósítani?
Igen, nagykorúak lettünk. Nagyon készültünk erre az ünnepre. El kell mondanom, hogy jó elődeim voltak, volt, amire építeni. Több száz projekten vagyunk túl, de a legnagyobb megvalósításnak az sok ezer erdélyi magyar fiatal mozgósítását látom. Vannak, akik még aktív tagok, vannak, akik a MIÉRT-ben szocializálódtak, és ez látszik rajtuk. Sikerült őket elérni, sikerült létrehozni a helyi szervezeteket, és sikerült egységet kialakítani a szórványban és a tömbmagyarságban élők között, mert ez nem volt egyértelmű. De vegyük figyelembe azt is, hogy most, a járványhelyzet idején, helyi szinten az ifjúság szervezte meg az időseknek való segítségnyújtást, bevásároltak, számlákat fizettek, patikába mentek helyettük. Nem a fiatalokat kellett nevelni, hanem ők mutattak példát.
Mik a jövőbeli tervek?
Most kampányban vagyunk, előre tekintünk, és ugyanakkor átértékeljük nemcsak a szervezet életét, hanem az ifjúság képviseletét is. Prioritásokat állítunk fel, irányt szabunk a szervezet működésének, azért, hogy a célt elérjük:
Miért akarhat egy erdélyi magyar fiatal politikai életbe kezdeni?
Egy fiatal akkor gondolkodik politikában, érdekképviseletben, ha látja, hogy az idősebb generáció meghallgatja őt, komolyan veszi elképzeléseit. Ha kap erre egy impulzust. A MIÉRT egy lehetőség ad, hogy kipróbálhassa tudását, megtanuljon közösségben gondolkodni. Emellett képzéseket szervezünk, vitaklubokat, táborokat. Sokban itt fogalmazódik meg először a gondolat, hogy akár politikai pályára is léphetne.
Az RMDSZ hogyan fogadta az ön jelöltetését?
Erre nehéz egyértelmű választ adni. Nem volt még precedens arra, hogy a MIÉRT mint az RMDSZ fiatalokat tömörítő társszervezete, befutó helyet kérjen. Volt, aki elzárkózott tőle, volt, aki azt mondta, hogy vannak ebből a korosztályból befutó helyen. Miért kérünk mi külön helyet? Próbáltam elmagyarázni, hogy itt egy szervezet által megválasztott képviselőről van szó, és nem születési évszámról. Hozzám eddig is fordultak és fordulhatnak a középiskolások bármilyen kéréssel, maradok az országjáró elnök. Nemrég két középiskolás diákkal beszélgettem, akik diáktanácsban aktív szerepet vállalnak. Amikor elváltunk azt mondták, hogy Csongi, te csak menj, mi segítünk neked bármiben. Számomra az ilyen találkozások és a párbeszédek adnak erőt.
Hogyan látja az RMDSZ esélyeit? A helyhatósági választásokon születtek szép magyar sikerek, és egy-két kudarc is (Kolozsvár, Nagyvárad).
Kétség kívül nehéz választási kampány és nehéz választás előtt állnunk. Szükség van mindenkire, szükség van a fiatalokra, hogy hallassuk a hangunkat. Az biztos, hogy egy olyan időszakon megyünk át mindannyian, amikor nincs helye a széthúzásnak. Generációktól és pártállástól függetlenül össze kell fognunk. Célunk, hogy
Az elmúlt önkormányzati választásokat hogyan értékelné?
Az RMDSZ az önkormányzati választásokon nagyon jól szerepelt. Marosvásárhely újra magyar kézbe került, történelmi győzelmet aratott a magyar közösség. Növeltük a fiatalok számát az önkormányzatokban, háromszázan kerültek önkormányzati tisztségbe.
Hogyan látja a saját esélyeit?
A választások akkor vannak megnyerve, amikor összeszámolják a szavazatokat. Ezért nem mondom azt, hogy esélyes vagy esélytelen vagyok. Nyilván ha listavezető lennék, nagyobb lenne az esélyem. De Bihar megyére különösen érvényes az, hogy vannak tartalékok, bizonytalan szavazók. Az együttműködési szerződést aláírta a két érdekképviseleti szervezet, ha mindenki komolyan veszi az összefogást, akkor van esélyem. A fiatalok szavazataira pedig mindenképpen számítok. A Bihar megyei ifjúsági szervezet nagyon aktív, ők a helyi kampány húzóereje, és ez is biztosan meg fog látszani az eredményeken.
Az RMDSZ-en belül is nehéz lehet hallatni a fiatalok hangját. Hogyan sikerül majd ez a román parlamentben?
Nem egyetlen szakbizottságban gondolkodunk. Azt szeretnénk, hogy bármilyen szakterületen tudjunk javaslatokat tenni. Az, hogy a fiatalok hangját akarom hallatni, az sem egy szlogen. Vannak kiváló ifjú szakemberek, közgazdászok, vállalkozók, pedagógusok, akik tudom, hogy meg fognak keresni konstruktív javaslatokkal. Az én dolgom ezeket továbbítani. De az is fontos tényező, hogy mi évek óta jó kapcsolatot ápolunk a román pártok ifjúsági szervezeteivel. Voltak közös projektjeink, törvénymódosító javaslataink, állásfoglalásaink. Sok közös érdek fűz össze bennünket, elsősorban az, hogy itthon találjunk boldogulást.
***
Nyitókép: Kocsis B. János
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Jessica Rosencrantz-ot csak Ukrajna érdekli.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
