Nagyon tisztelem az SZFE-s diákokat

2020. október 25. 12:02

Kern András
Index
Mentem volna őrt állni, csak épp úgy alakult, hogy nem tudtam ott lenni. Interjú.

–Ötven év vígszínházi létezés alatt sok pályakezdő színészt látott. Mások a mostani fiatalok, mint amilyen például maga volt?

– Nem látok különbséget az én kezdeti lelkesedésem és az övék között. A színészet agyi gyakorlat, figyelést, odaadást és jelenlétet igényel. Ha valaki tehetséges, az tehetséges, ehhez jön egy rettenetes mély koncentráció. De ha ez megvan, a színészet ilyen szempontból nem változik.

– Mit gondol a színművészetis diákokról és az egyetemfoglalásról?

– Óriásinak tartom, nagyon tisztelem őket. Figyelemmel követem a történéseket, amennyire lehet és tudom. Mentem volna őrt állni, mert hívtak, csak épp úgy alakultak a munkáim, hogy nem tudtam ott lenni. Nem volt időm, mert vagy tanultam a szöveget, vagy próbáltam, és néha aludtam is. De lehet, hogy majd megyek.

– Beszélgettünk színésszel, aki az egyetemi évekből a mesterek fontosságát emelte ki annak kapcsán, hogy sok emblematikus tanár mondott fel az SZFE-n. Mit jelentett önnek anno Várkonyi Zoltán?

– Szakmát, életszemléletet, világlátást, műveltséget. Rendkívüli érzéke volt az iróniához, az öniróniához. Ellensége volt a giccsnek és az álérzelmességnek. Nagyon szerettük. Rengeteget dolgozott, így nem az óraszámainak a mennyisége, sokkal inkább a minősége volt fontos. Követtük az életét, ő is mindent tudott rólunk. Ezek a dolgok mindannyiunkra nagyon jól hatottak.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 139 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még mindig dekkolnak a tetőn? :)

Megértem a művész urat, hogy nem szeretne Eszenyi Enikő sorsára jutni.

Egy darabig naponta volt névsor a tetőmunkásokról........... Mostanság nincs ilyen lista........ Mé nincs???????????

"De lehet, hogy majd megyek."
Menj.
És oda is menj, ahová való vagy, egy kis szaros "ő a magyar Woody", húha, mekkora, mekkora esemény ez. Hogy kerültél anno a Magyar Televízióba, te kis ripacs, ki vitt oda, hogyan, miért?
Több tiszteletet a magyar adófizetők iránt, f.szfej.
Köszönd meg térden állva, hogy 70 éven át eltartottak az utánzásos "művészetedért"...

Koltay, ő a maga módján tisztességes és nem akar többet mutatni, mint amennyit tud.
A maga módján annyit jelent, ragaszkodik hátsó szándék nélkül a természetesen tanult identitásához, ami tiszteletre méltó.
Bár a szakmai betegség - megszokás, rutin - nála is felfedezhető.

Nyögvenyelősen, még attól is rosszabbul.
Bár..., van kivétel, igaz, nagyon kevés.
Nem magamra gondolok, ezt mondanom sem kellett volna, természetesen.

"pontosan tudták, hogy az életükről, a jövőjükről van szó. "
Nem, nem tudták.
Pontosabban: úgy tudták, csak 180 fokban fordított előjellel.
Ugyanis: ami mellett kiálltak, az lesz a vesztük.
És ami ellen kiálltak, az tehette volna őket sikeressé az életükben.
Ezért helyesen:
"pontosan NEM tudták, hanem rossz apropóból, rossz TEMATIZÁCIÓBÓL TUDTÁK, hogy az életükről, a jövőjükről van szó. "

Nem tartozol a kedvenc színészeim közé, de a Balfácánt vacsorára c. darabot néztem meg veled, a színházak bezárása előtt.
Csak annyit mondok, hogy remekeltél benne.
Woody Allen csak a te szinkronizálásoddal jó.

Úgyhogy ebben a hidegben te csak ne állj őrt, mert megfázol, megbetegszel és a vírus előbb rádtalál.
Hagyd a gyerekekre, ők túlélik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés