Hatvannégy évvel ezelőtt ezen a napon, ezekben az órákban kezdődött az az eseménysor, amely bedöntötte a kommunista rezsimet. 1956-ban a forradalmat, szabadságharcot Kádárék csak a szovjet tankok brutális fellépésével tudták leverni. A pesti srácokra emlékezünk.
Trencsényi László az egyik a hétköznapi hősök közül, akik 1956-ban vállalták, hogy saját életüket, pályájukat kockáztatva is tesznek valamit a hazájukért. Az ő esetében ez a Corvin közben történt, bár vidékről érkezőként csak a harcok egy részét élte át. Mégis, része lett a csodának, amely megrengette a szovjet birodalmat is.
Vendégünk: Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
„Ha új köztársaságot akarunk, a Tiszának is gesztusokat kell tennie, és nem más ellenzékiek rovására építkeznie” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Beköszöntött a főszezon, ezek a nyaralóhelyek ismét tömegeket vonzanak Magyarországról.
A légitársaság utólag is megköszönte utasai türelmét és megértését.
Nem állnak le.
Naná, hogy a Tisza is feltűnik Puzsér magánakciója mögött.
Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
