Titkokkal és csenddel a konformitás ellen

II. évfolyam 42. szám | Meta - 50 könyv a jövőről
2020. október 15.

Böszörményi Nagy Gergely
A szünet nélküli digitális kommunikáció a többiekhez való kényszeres hasonuláshoz vezet. Az erőszakos konszenzus a többségitől eltérő minden világképet gyűlölet tárgyává tesz. Ez a konformitás önkényuralma – vallja a sztárfilozófus, aki eredetileg kohászatot és teológiát tanult.

Byung-Chul Han szöuli születésű, évtizedek óta Európában élő baloldali filozófus, a neoliberalizmus kérlelhetetlen kritikusa. Életútjának egyedi és felettébb szórakoztató motívuma, hogy ifjúként hazájában kohászatot, Németországban pedig katolikus teológiát tanult. Eddigi legismertebb munkája a 2015-ös A kiégés társadalma volt, a Pszichopolitika már szerzőnk tizenhatodik könyve.

Han szerint a 21. századi hatalomgyakorlás algoritmusa a neoliberális kapitalizmus és a fejlett technológiák házasításából születő pszichopolitika.

Fotó: Brain Bar

Utóbbi zsenialitásának kulcsa, hogy – szemben az előző korok elnyomó rendszereivel – látszólag nem büntetésre, hanem egyenesen kényeztetésre épül. Fő eszköze a játékos kommunikációra épülő érzelmi manipuláció. Egyénként szabadnak érezzük magunkat, magunk osztjuk meg a legkülönfélébb alkalmazásokban az adatainkat, amelyekkel aztán a techmonopóliumok kereskednek. Közben a polgárból árucikk válik, új életterünk a „digitális panoptikum”, berendezkedésünk pedig az „átláthatóság diktatúrája”.

E mostanra jól ismert – s az utóbbi hetek netflixes sikerfilmje, a Társadalmi dilemma által is taglalt – problémánál azonban Han mélyebbre ás. Könyve keserű és szókimondó stílusban tárgyalja a technológiai alapú kapitalizmus politikai viselkedésre gyakorolt hatását, aminek során a közösségközpontú szemléletet az egyéni fogyasztó kizárólagos nézőpontja váltja a demokráciákban. A politikára nem közös ügyként vagy saját felelősségként, hanem egyfajta klasszikus piaci szolgáltatásként tekintünk, ahol a vásárlói magatartás kimerül a termékre való panaszkodásban. Nem csodálkozhatunk, hogy maguk a politikusok is elkezdtek mint vásárlókra tekinteni a választóikra.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés