A török elnök szerint nincs olyan ügy a Közel-Keleten, amely az Európai Uniónak köszönhetően megoldódott volna.
Recep Tayyip Erdogan szerint „az Európai Unió Görögország és Ciprus pimaszságainak áldozataként hatástalan, vízió nélküli, sekélyes szervezetté vált”, miután a Törökországgal folytatott nemzetközi tengerjogi vitában Brüsszel Athént és Nicosiát támogatja.
A török elnök ezt csütörtökön jelentette ki az ankarai parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében nem sokkal az Európai Tanácsnak a török-görög vitát, és az EU-török kapcsolatokat kiemelt kérdésként kezelő, délután kezdődött ülését megelőzően.
Erdogan arról beszélt, hogy „egyetlen olyan problematikus ügy sincs a közel-keleti térségben, amely az Európai Unió kezdeményezésére és súlyának köszönhetően megoldásra talált volna”. „Éppen ellenkezőleg: minden válság, amelybe az unió belefolyt, csak nagyobb méreteket öltött” – fogalmazott az államfő.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben, a kétnaposra tervezett csúcstalálkozóra érkezve kijelentette: az Európai Unió stabilitást akar elérni és kiszámíthatóságot vár a Földközi-tenger keleti medencéjében, emellett teljes szolidaritását fejezi ki Görögországgal és Ciprussal.
Törökország az EU-tag Ciprussal, valamint a NATO- és EU-tag Görögországgal már régóta vitázik a tengeri határokról, de a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával próbafúrásokat végeznek a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.
Az Európai Parlament (EP) a közelmúltban arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le „illegális fúrásait”, és egyúttal felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
Nem sokkal azt követően, hogy megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben azt közölte: Görögország és Törökország kétoldalú katonai konfliktuskezelési mechanizmust hozott létre a Földközi-tenger keleti medencéjében esetlegesen bekövetkező viták és összetűzések kockázatának csökkentésére.
Fotó: MTI/AP/Török elnöki hivatal
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
