Városi környezetet emleget, de például az enyhe román többségű Marosvásárhelyen és a 65 százalékban román Szatmárnémetiben is sikerült áttörnie a pártnak, és jelentős tanácsbeli pozíciókat is megszerezni.
Valóban így van, de ezekben a városokban volt esélyes magyar polgármesterjelölt, ami komoly felhajtóerővel bírt, vitte be a magyarokat az urnákig. Ebből a szempontból Kolozsvár inkább Nagyváradhoz hasonlítható, ahol nincs igazán valós esély nyernie is egy magyar jelöltnek. Több más városban is ez volt a helyzet a mi megyénkben, így esett ez Tordán, Dézsán, Szamosújváron is, kevesebb szavazatot kaptunk. Ahol viszont volt tétje városvezetői szinten is a voksolásnak, ott rendre hoztuk a négy évvel ezelőtti szavazati arányokat.
Amennyiben jól sikerül a mandátumok visszaosztása, befolyásos pozíciókat szereznek, lesz valódi szavuk a város irányításában? Például előrelépést tudnak elérni olyan szimbolikus ügyekben, mint a magyar nyelv használata a közterületeken?
A településnév-táblák kapcsán ez a kérdés már megoldódott, hála egy civil szervezetnek, amely beleállt az ezzel kapcsolatos kampányba, de való igaz, hogy a városban javuló román-magyar kapcsolatok ellenére a magyar nyelvvel szemben még mindig erősek az ellenérzések és a fenntartás. Akármilyen pozícióba is kerüljünk most, fontos, hogy elfogadtassuk a román többséggel a magyar feliratok létjogosultságát. Hiszen így, ha idejön egy külföldi turista, fogalma sem lesz arról, hogy a városnak egyébként van egy magyar múltja, és hogy ott él Erdély második legnagyobb magyar közössége, ezért igenis szükség van magyar feliratokra – az, hogy ezen változtassunk, kijelöli a következő négy évünket is.
(Nyitókép: MTI/Kiss Gábor)