Kolozsvár: kiszorulóban a magyarok a tanácsból

2020. szeptember 28. 14:33
Bár számos erdélyi frontvárosban erőteljesen előretört a magyar közösség, és az azt legnagyobb erővel képviselő RMDSZ, a kincses városban jócskán visszaszorult a párt, öt tanácsosi székükből legfeljebb négy, de inkább csak három marad meg nekik. A lapunknak nyilatkozó Csoma Botond Kolozs megyei tanácsos, az RMDSZ polgármesterjelöltje az otthon maradt magyar szavazóik motivációit is megérti.

Van egyáltalán elvi esélye annak manapság, hogy a húsz százalék alá apadt magyarság polgármestert adhat Kolozsvárnak?

Elhanyagolható. Az etnikai erőviszonyok miatt eleve eldöntött a meccs olyan értelemben, hogy itt magyar polgármester jó ideig nem lehet, nem lesz. Az én szerepem polgármesterjelöltként inkább formális volt: így tudtunk úgy megnyilvánulni a kampányban, mint egy olyan párt, amelyiknek van az egész város vezetésére alkalmas szellemi ereje és koncepciója is, továbbá több megjelenési lehetőséget is kap az a formáció, amelyik polgármesterjelöltet is állít, mint amelyik csak a tanácsosjelöltekre koncentrál.

Az RMDSZ egyik stratégiai alapelve most, hogy mindenhol állít polgármesterjelöltet, ahol akár csak egy százalék magyar él.

Ez azért fontos, mert így tudjuk magasabb szinten tematizálni azokat az ügyeket, amelyek a magyarságnak lényegesek. Persze emellett a város egészének is van üzenetünk, de ezt is csak ebben a formában tudjuk eljuttatni hozzájuk.

Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony részvétel és az idősebb korúak relatíve erősebb aktivitása ellenére mégsem szerepeltek túlzottan jól?

Az általános részvétel elég alacsony volt Kolozsvárott is, ez valóban kedvezni szokott nekünk, ugyanakkor azt is észleltük, hogy akár a járványügyi helyzet miatt, akár azért, mert nem volt tétje a polgármester-választásnak, a magyarok hajlamosabbak voltak otthon maradni, különösen városi környezetben. Egyértelmű, hogy

van egy visszaesés a 2016-os állapothoz képest a szavazók számában, és ez a mandátumok számában is meglátszik majd.

Ön 8-9 százalékot kapott az előzetes eredmények alapján jelöltként, Emil Boc regnáló polgármester pedig mintegy 75-öt. Az RMDSZ 11-12 százaléknyi voksot szerzett, három, legfeljebb négy széke lehet a tanácsban.

Alapvetően itt az RMDSZ számára két kérdés volt fontos: hány mandátuma lesz, illetve hogy valamely román párt tud-e egymaga többséget alkotni, vagy lehetünk mi a mérleg nyelve, ezzel együtt megőrizhetjük-e az alpolgármesteri és a megyetanácsbeli elnökhelyettesi pozícióinkat. Ez viszont a végleges mandátumszámok után és a tárgyalások során derül majd ki. De hogy jó hírt is mondjak, a megyében meg tudtuk nyerni Kisbácsot – ez egy olyan nagyközség, ahol sosem volt polgármesterünk – és megtartottuk a másik nyolc települést is, ahol az RMDSZ adta 2016 és 2020 között is a polgármestert. Tehát

a kép inkább vegyes Kolozs megyében, mint rossz.

Városi környezetet emleget, de például az enyhe román többségű Marosvásárhelyen és a 65 százalékban román Szatmárnémetiben is sikerült áttörnie a pártnak, és jelentős tanácsbeli pozíciókat is megszerezni.

Valóban így van, de ezekben a városokban volt esélyes magyar polgármesterjelölt, ami komoly felhajtóerővel bírt, vitte be a magyarokat az urnákig. Ebből a szempontból Kolozsvár inkább Nagyváradhoz hasonlítható, ahol nincs igazán valós esély nyernie is egy magyar jelöltnek. Több más városban is ez volt a helyzet a mi megyénkben, így esett ez Tordán, Dézsán, Szamosújváron is, kevesebb szavazatot kaptunk. Ahol viszont volt tétje városvezetői szinten is a voksolásnak, ott rendre hoztuk a négy évvel ezelőtti szavazati arányokat.

Amennyiben jól sikerül a mandátumok visszaosztása, befolyásos pozíciókat szereznek, lesz valódi szavuk a város irányításában? Például előrelépést tudnak elérni olyan szimbolikus ügyekben, mint a magyar nyelv használata a közterületeken?

A településnév-táblák kapcsán ez a kérdés már megoldódott, hála egy civil szervezetnek, amely beleállt az ezzel kapcsolatos kampányba, de való igaz, hogy a városban javuló román-magyar kapcsolatok ellenére a magyar nyelvvel szemben még mindig erősek az ellenérzések és a fenntartás. Akármilyen pozícióba is kerüljünk most, fontos, hogy elfogadtassuk a román többséggel a magyar feliratok létjogosultságát. Hiszen így, ha idejön egy külföldi turista, fogalma sem lesz arról, hogy a városnak egyébként van egy magyar múltja, és hogy ott él Erdély második legnagyobb magyar közössége, ezért igenis szükség van magyar feliratokra – az, hogy ezen változtassunk, kijelöli a következő négy évünket is.

(Nyitókép: MTI/Kiss Gábor)

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés