Gurmai Zita alelnökké választása, az ő erőteljes személyisége önmagában nagyobb változást hozhat, mint három másik csere. Interjú.
„Az MSZP háromszor volt vezető kormánypárt, most pedig a parlamenti küszöb körül billeg. Ön szerint mi vezetett idáig?
A drámai mértékű visszaesés legfőbb okát abban látom, hogy amikor Mesterházy Attila lett a párt elnöke, a fiatalítás fontosságára hivatkozva a korábbi évek tapasztalt és sikeres politikusainak jelentős részét ambiciózus, ám tapasztalatlan fiatalokra cserélték le, akik nem voltak képesek a korábbi színvonalú szellemi-politikai teljesítményre.
Mint a szebb napok kulcsszereplője, hogyan éli meg személy szerint mindezt?
Természetesen csalódottan élem meg a gyenge teljesítményt és annak jogos bírálatát.
Megkérdezik néha, kérik a véleményét?
Ritkán, de néha megkeresnek, véleményt, tanácsot is kérnek. De nem érzek erős nyitottságot, fogadókészséget, így azután komoly hatása sincs a kritikámnak.
Ön szerint eléggé baloldali volt az elmúlt évtizedben az MSZP?
Szerintem az elmúlt évtizedben az MSZP baloldalisága nagyjából összhangban volt a párt értékrendjével és a párt politikájának lehetőségeivel. A realitásokat azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ennek ellenére a dolgozó kisemberek zöme láthatóan mégsem érzi magáénak az MSZP politikai ajánlatát. Hogyan lehetséges ez?
Ennek sajnos nem tudom a magyarázatát, de igyekezni fogok, hogy megértsem!
A múlt heti tisztújítás botrányoktól volt hangos. Alapszervezet feloszlatása, párttagok tüntetése saját párttársaik ellen, üzengetések az elnökjelöltek között. Kisgazdásodik az MSZP?
A tisztújítással kapcsolatos botrányok, tüntetések és az elnökjelöltek közötti üzengetések többnyire egyes önjelöltek törekvéseivel, túlzott ambícióival függtek össze. Egyes megnyilvánulások valóban hasonlítottak a Kisgazdapárt botrányaihoz.
A kisgazdák esetében mindannyian emlékszünk, mi lett a történet vége. Nincsen néha olyan érzése, hogy mostanában már az MSZP végjátékának vagyunk szemtanúi?
Ha vannak is bizonyos hasonlatosságok, az MSZP legutóbbi kongresszusi megnyilatkozásait szerintem nem lehet a Kisgazdák vergődésével összehasonlítani.
De vajon mitől erősödne, ha a vezetés, tehát a beszélgetés elején említett személyes kvalitás lényegében változatlan maradt a szombati tisztújítás eredményeként?
Kétségtelen, hogy a mostani kongresszuson újraválasztottak korábbi vezetőket, de megválasztottak újakat is. Tapasztalataim szerint új személyek bekerülése egy vezetésbe a korábbi vezetőkre is pozitív hatással szokott lenni. Gurmai Zita alelnökké választása, az ő erőteljes személyisége például önmagában nagyobb változást hozhat, mint három másik csere.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A Tisza Párt elnöke immár sokadjára szervezett rá a Fidesz DPK gyűlésére.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
Feltámadt a baloldali panoptikum, Wellor zseniális dalban mondta el a véleményét.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
