A Szenátus republikánus többségének vezetője kijelentette, hogy bárkit támogatnak, akit Trump jelöl a pozícióra.
Életének 87. évében elhunyt az amerikai Legfelsőbb Bíróság legnépszerűbb liberális tagja, a tudósítások szerint régóta elhúzódó hasnyálmirigyrákkal és annak szövődményeivel küszködő Ruth Bader Ginsburg. Szakértők szerint ahogy Antonin Scalia konzervatív főbíró halála megnövelte a 2016-os amerikai választás tétjeit, úgy Ginsburg halálhíre is földrengés-szerű effektust eredményezhet a 2020-as választások kapcsán. A CNN-en nyilatkozó egyik politikai elemző szerint a Szenátus republikánus többsége lehetséges, hogy megpróbál még a választás előtt kinevezni egy jelöltet, akit aztán az elnökválasztást közvetlenül követő „béna kacsa” Kongresszus fogadhatja majd el. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a republikánus tervet mindenféleképpen meg kell akadályozni.
A Szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell pénteken megfogadta, hogy bárkit meg fog szavazni, akit Donald Trump Ginsburg helyére jelöl. A Kentuckyból származó republikánus képviselő úgy fogalmazott: „Trump elnök jelöltjéről biztosan lesz egy szavazás az Egyesült Államok Szenátusában”. McConnell álláspontját támogatta a republikánus John Thune is, ugyanakkor az alaszkai Lisa Murkowski és a maine-i Susan Collins óvatosságra intett. Ezzel szemben a Demokrata Párt jelöltjei teljesen más véleménnyel vannak a helyzetről. „Az amerikai embereknek kell adni a választás jogát, hogy kit szeretnének legközelebb a Legfelsőbb Bíróságba, a pozíciót nem lehet betölteni, amíg nincsen meg az új elnökünk” – fogalmazott Chuck Schumer.
Biden szintén a legfelsőbb bíró kiválasztásának elhalasztása mellett érvelt. „Hadd fogalmazzak tisztán: a választóknak kell kiválasztaniuk az elnököt, a frissen megválasztott elnöknek pedig ki kell választania a bírót a Szenátus számára”. „Ez volt a republikánus Szenátus álláspontja 2016-ban, 10 hónappal a választás előtt” – tette hozzá. – „Ez ugyanaz az álláspont, amit az Egyesült Államok Szenátusának ma fel kell vennie. A választás mindössze 46 napra van. A leggyorsabb bíróválasztás is 47 napot vett igénybe, de átlagban 70-et szokott”.
Donald Trump hivatalba kerülése óta a Legfelsőbb Bíróság testületébe két konzervatív személyt is sikeresen beültetett: 2017-ben Neil Gorsuch-ot, 2018-ban pedig Brett Kavanaugh-t, így a most kialakult helyzettel már a testület tartós konzervatív többsége lehet a tét. A Legfelsőbb Bíróságban Ginsburg kiesésével már csak két baloldali-liberális bíró dolgozik: az Obama által jelölt Sonia Sotomayor és a Clinton által delegált Elena Kagan. Ginsburgot 1993-ban jelölte a testületbe Bill Clinton akkori elnök. A nemrég elhunyt legfelsőbb bírói tevékenysége előtt jogvédőként dolgozott a nők jogainak tiszteletben tartásáért. „Nemzetünk történelmi jelentőségű jogtudóst veszített el” – reagált a hírre John Roberts, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Ruth Bader Ginsburg 1933-ban született New York Flatbush városnegyedében egy progresszív, középosztálybeli zsidó családba. Ginsburg diplomáját a Harvard jogi karán szerezte, 1963 és 1972 között pedig a New Jersey-i Rutgers Egyetem professzora lett. Később társaival együtt megalapította az Egyesült Államok legbefolyásosabb jogvédő civil szervezetének, az ACLU-nak a nőjogi projektjét. 1980-tól dolgozott Ginsburg szövetségi bíróságokban, 1980 és 1993 között a washingtoni kerület bírójaként.
Fotó: MTI/ EPA/ Tannen Maury
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
Irán a csapásmérő képességeinek felmutatásával azt akarta elérni, hogy gazdag arab szomszédai eltávolodjanak Washingtontól, és komolyan vegyék Teheránt. Nem jött össze.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 69. rész.
