Augusztus 31-én lejárt a nyáron felmondó nyolcvan távozó indexes felmondási ideje Magyarország legolvasottabb hírportáljánál, szeptembertől teljes mértékben az „újak” készítik a lapot. Vajon mi volt a botrány mögött, és miként fest majd az átalakuló Index?
Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
A távozók és rajongóik szerint az Index ők maguk voltak, mostantól kezdve a lapnak csak a neve Index, a szellemiséget ők viszik tovább. A felmondó újságírók azonban maguk sem dolgoztak a portálnál az 1999-es kezdetek óta, vagyis értelmezésükben az Index csak azóta Index, hogy ők ott dolgoztak. A hírportálok világában mindig is nagy volt a személyi fluktuáció, s még ha egy szerkesztőség felállása ritka esemény is, a munkatársak cserélődése nem az. Nem volt ez másképp az Indexnél sem két évtizedes történelme folyamán.
A távozó munkatársak azzal indokolták döntésüket, hogy politikai nyomást éreztek a lapmenedzsment részéről, ami leginkább Dull Szabolcs főszerkesztő menesztésében mutatkozott meg. Ragaszkodtak Dull személyéhez, s amiatt álltak fel, mert az igazgatótanács elnöke, Bodolai László nem volt hajlandó visszavenni őt. Bodolai azonban valójában amiatt menesztette Dullt, mert folyamatosan kiszivárogtatta a bizalmas beszélgetéseken elhangzott információkat, így ő elvesztette a főszerkesztőbe vetett bizalmát.
A távozók tévedései
Dull Szabolcs egyébként csak 2019 decembere óta, tehát fél éve vezette a szerkesztőséget, előtte Uj Péter 2011-es távozása óta három főszerkesztő is állt a lap élén: Mészáros Zsófi, Dudás Gergely és Tóth-Szenesi Attila. Dull a főszerkesztői kinevezése előtt a sportrovatot vezette. Kétséges, hogy egy húszéves lap politikai függetlenségére a viszonylag gyorsan rotálódó főszerkesztők sorában utolsó, a lapot pusztán fél éve vezető szakember lett volna a garancia.
„A hangvétel sokszínűbb lesz, és egyes témákkal szemben, mint például a nemzet és a vallási közösségek, nagyobb lesz az empátia”
A politikai nyomásgyakorlásról panaszkodó indexesek közleményükben leszögezték: „két dolgot tartunk az Index független működése feltételének: se az Indexen megjelenő tartalomba, se a szerkesztőség összetételébe, szerkezetébe ne történjen külső beavatkozás.” Ez azonban téves helyzetértékelés. A tulajdonos valóban nem mondhatja meg, miről írjon az újságíró, azaz közvetlen, a függetlenséget sértő utasítást nem adhat neki, de meghatározhatja a médium alapvető irányultságát, jellegét. Jogilag a főszerkesztő személyének kiválasztásába sem kell beleszólást biztosítani az újságírónak, arról a tulajdonos dönthet. A legabszurdabb felvetés azonban az, hogy a tulajdonosnak még a lap szerkezetébe sem lehet beavatkozása. Márpedig az Index százfős mamutszerkesztősége elavult struktúrát takart, azok az átalakítási kísérletek, amelyeket a távozók politikai beavatkozásként értékeltek (például a „Gerényi-terv”), valójában az indexes struktúra modernizálását és gazdaságosabbá tételét célozták.
A megújulás
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kő kövön nem maradt, véresre verte az öklét: nem bírta elviselni a vereséget a skót.
Amikor éppen a felháborodások szezonját éljük, akkor azok is felháborodnak az aktuális felháborodnivalón, akiket a felháborodásszezonon kívül egyáltalán nem foglalkoztat a saját kis világukon kívüli más életformák létezése.
Botrány botrány hátán. „Kot, kot, kotkodács”, mondaná a Fideszék tyúkja.
Az újságíró szerint érdekes lenne megkérdezni azokat az áldozatokat, akiket ezek a fiatalkorúak kiraboltak, megerőszakoltak.
A baloldali groteszk, torz logikában az özvegy igazságtalan előnyhöz jut – mutatott rá Orbán Balázs.
Az eset élesen rávilágít a párt ígéretei és a valóság közötti súlyos ellentmondásokra. Nincs megállás a lejtőn Magyar Péternek. Kovács András írása.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
