A félelem politikája

2020. augusztus 6. 19:44
Kocsis Krisztina
Népszava
Háromnegyed évszázada él együtt az emberiség a nukleáris fegyverekkel

„Háromnegyed évszázada él együtt az emberiség a nukleáris fegyverekkel. A technológiai fejlődéssel azonban ez egyre veszélyesebb.

Ma van hetvenöt éve, hogy az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án felhasználta az emberiség által eddig ismert leggyilkosabb fegyvert, az atombombát. Hirosimában demonstrálta a világ számára Amerika katonai fölényét, amit akkor más hatalom nemcsak felülmúlni, de megközelíteni sem tudott. Ettől a ponttól kezdve eltörpült minden addigi háború: az új fegyver az egész emberiséget el tudná törölni a föld felszínéről. Sőt, ha egyszer nem lenne elég, ma már többszörösen is. 1945 után három évig az USA egymaga birtokolt nukleáris arzenált a világon, aztán 1948-ban a Szovjetunió is atomhatalommá vált. Megszületett a „terror egyensúlyának” elmélete és az elrettentés doktrínája: mindkét hatalom elhitette a másikkal, hogy agresszió esetén merné használni nukleáris fegyvereit, a másik támadására visszavágással felelne. Az atomkatasztrófától való rettegés elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy a stratégiai gondolkodók, ha csak ironikusan is, de évtizedekig a béke zálogának tekintsék az atomfegyvert. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió (majd Oroszország) végül nem ütközött meg, legfeljebb hagyományos fegyverekkel vívott proxiháborúkat. A két pólus a kölcsönösen biztosított pusztítóképesség tudatában kiegyensúlyozta egymást, mára azonban az elrettentés politikája is új értelmezést igényel.

A kétpólusú rend 1991-ben felbomlott és mostanra kilenc ország birtokol atomfegyvereket: az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea, Izrael és a szuperhatalommá váló, mind félelmetesebb Kína. Andrew F. Kreipnevich Jr. katonapolitikai elemző az amerikai Foreign Policy folyóiratban arról írt, hogy míg a hidegháború idején az USA és a Szovjetunió körülbelül 20 ezer atomfegyvert halmozott fel, azóta mindkét ország 1550 körülire csökkentette nukleáris arzenálját, miközben a többi atomhatalom által birtokolt fegyverek száma rohamosan nő és technológiájuk is egyre kifinomultabbá válik. Ezáltal már egyetlen atomhatalom sem tudja kiegyensúlyozni a többit, megbomlott „a terror egyensúlya”. Kína gazdasági és politikai súlyának növekedésével pedig újabb katalizátora lett az USA és Oroszország fegyverkezési versenyének – mindenki igyekszik lépést tartani a másik kettővel, a nemzetközi kapcsolatrendszerek pedig nem teremtenek olyan, hasonló gravitációval bíró pólusokat, mint a hidegháború idején.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Juhász azt tanácsolta, a propagandistája mutassuk fel a középső ujjunkat.
Kissé közönséges ugyan, de hát ez van:-)))

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés