Nem sok jogvitája volt Magyarországnak tavaly az EU-val
A 2019-ben indult jogvitákról tett közzé elemzést pénteken az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság. Ebből kiderült, papíron Magyarországnak nem volt sok vitás ügye Brüsszellel tavaly, az összesítésben pedig ennél is békésebb a helyzet. A kötelezettségszegési eljárások jelentős része ugyanakkor egy politikailag túlfűtött témát, a migrációt érinti – írja szombat délután a Magyar Nemzet.
A cikkből kiderül: a közzétett jelentés szerint az uniós testület csak a múlt évben 797 alkalommal indított új kötelezettségszegési eljárást adott tagállammal szemben, 316 esetben pedig indoklással ellátott véleményt küldött. Brüsszelben rangsorolták is az ún. „fekete bárány” országokat, és igen meglepő eredmény született.
A listát ugyanis nem Magyarország vagy Lengyelország vezeti, hanem Ciprus, Görögország és Bulgária. Az első öt állam tagja még Írország és Románia.
Magyarország ellen 33, a lengyelek ellen 35 esetben indult kötelezettségszegési eljárás az adatok szerint: ez hazánkat nézve tízzel kevesebb, mint az éllovas Ciprus esetében, viszont hússzal több a sereghajtó litvánok mérlegénél.
Beleszámolva a már korábban elkezdődött, több éve folyó jogvitákat 1564 ügy zajlott le 2019 decemberéig. Magyarország az összesítésben már az első tizenöt, az uniós jogot potenciálisan sértő EU-állam közé sem került be, azonban az abszolút éllovas
Magyarországra rátérve a lap ismerteti, hogy a 33 eljárás zöme a belső piacot és ipart, a mobilitási ügyeket és a migráció kérdését érintette. Ebben nincs semmi különleges, ugyanis az összesített, mind az 1564 eljárást elemző listán is nagyjából ezek azok a területek, ahol a bizottságnak gondja akad a tagállamok jogértelmezésével, bár az összesítésben a környezetvédelmi viták súlya a meghatározó, „és a migrációs jellegű ügyek csak a torta ötödik legnagyobb szeletét jelentik”.
A hazánkkal szemben a migráció kérdésében indított eljárások olyan ügyeket is magukba foglalnak mint a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása vagy az egykori röszkei tranzitzónában való élelmezés kérdése.
Brüsszelben várhatóan pár hónap múlva teszik közzé a szintén országspecifikus, a tagállamokat egyenként monitorozó jogállamisági dokumentumokat, amelyekben nemcsak tényszerűen az indult jogviták száma lesz feltüntetve, hanem a civil szervezetek és a sajtó is véleményt fűz a vitatott kérdésekhez. A magyar és a lengyel kormány ellenezte a szeptemberben esedékes dokumentumok elkészültét. Álláspontjuk szerint a jogállamiságról csak kormányközi módon érdemes tárgyalni.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq
Összesen 60 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Rossz hír ez a három nőnek:-))))
Így: " pár hónap múlva teszik közzé a tagállamokat egyenként monitorozó jogállamisági dokumentumokat,
amelyekben nemcsak tényszerűen az indult jogviták száma lesz feltüntetve,
hanem a civil szervezetek és a sajtó is véleményt fűz a vitatott kérdésekhez. "
Helyesen: a Soros/CIA civil szervezetek és a Soros/CIA sajtó is véleményt fűz a vitatott kérdésekhez.
Ebből a hírből az következik, hogy Európa a Soros nevű nemzetközi bűnöző játékszere lett.
Amihez meg kellett vásárolnia Európa médiáját és Európa értelmiségi csőcselékét, a jogvédő civileket.
Ugyanis a valóság - a Bizottság egzakt tényei - és az álvalóság - a csőcselékmédia és -jogvédők vádjai - közötti különbség: a Soros-hatás.
Bejelentkezés