Korábban már többször kíséreltek meg a szemben álló felek tartós tűzszünetet teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.
Megkezdték a szembenálló felek a felkészülést a Donyec-medencében vasárnap éjféltől életbe lépő újabb tűzszünetre – adták hírül ukrán és orosz tömegtájékoztatási eszközök. Az Ukrajinszka Pravda hírportál orosz forrásokra hivatkozva jelentette vasárnap, hogy a donyecki szakadár erőknek kiadták a parancsot a tűz teljes beszüntetésére hétfőtől. Ezt a Ria Novosztyi orosz hírportál jelentette Denisz Szinenkovra, a donyecki szakadárok úgynevezett „népi milíciájának” parancsnokára hivatkozva.
Ezt megelőzően az ukrán Egyesített Erők Parancsnoksága szombaton kiadott sajtóközleményében tudatta, hogy elkezdték az előkészületeket a teljes és mindenre kiterjedő fegyvernyugvás életbe léptetésére. A közlemény szerint a helyi idő szerint hétfőn nulla órától életbe lépő tűzszünet betartását minden álláson külön parancsnokság alá tartozó, korábban ENSZ-küldetésekben részt vett, hasonló feladatokban gyakorlatot szerzett katonák ellenőrzik majd.
Ez elsősorban azért fontos, hogy ne vonja el az Egyesített Erők kötelékébe tartozó katonák figyelmét az esetleges provokációk észlelésétől és megakadályozásától, továbbá lehetőségük legyen az önvédelemre az ENSZ alapokmányának ide vonatkozó cikkelye értelmében - tette hozzá a parancsnokság a közleményben, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy ellenséges részről a tűzszünet megsértésére kerülhet sor.
Az eddigi próbálkozások kudarcba fulladtak
A legújabb tűzszünetről szerdán videokonferencia útján állapodott meg a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett minszki összekötő csoport. A felek állítólag megállapodtak abban is, hogy egyik fél sem vet be drónokat, valamint nem telepít nehézfegyvereket lakott területekre. Korábban már mintegy kéttucatszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós tűzszünetet teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.
A fegyvernyugvás előfeltétele annak, hogy a több mint hat éve tartó konfliktusról újabb csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.
Az Oroszországgal határos ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében több mint hat éve dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus, már körülbelül 13 ezer ember halt meg. 2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.
Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.
(MTI)
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
A videó apropója, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin a következő két hétben Budapesten fog találkozni.
Az ukrán elnök diplomáciai offenzívája az elmúlt napok fényében teljes politikai hiteltelenséget tükröz.
A lengyel miniszterelnök szerint nem Zelenszkijt kell területi engedményekre kényszeríteni, hanem Oroszországot kell rábírni az agresszió befejezésére.
Ukrajnában bármi megtörténhet – az állam egyre kevésbé képes kontrollálni a területét.
A palesztin agressziót mértékkel kezeli a zsidó állam.
Egy fontos jogot megtagadnának Ukrajnától, hátha így Magyarország nagyobb kedvvel engedi be őket az EU-ba.
„Tudtuk, hogy a Liverpoolnak vannak gyengeségei.”
