Újjászületik a Vöröskereszt Egylet palotája a budai Várban

2020. július 9. 14:55
Írta: Sal Endre
Állt itt érsek és bíboros pompás háza, aztán a Vöröskereszt Egylet gyönyörű palotája, amely egy időben a Külügyminisztérium épületeként is szolgált. A Dísz tér ma még üres szegletében a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül ismét felépítik a Hauszmann Alajosék által tervezett Vöröskereszt-palotát, amely a II. világháborúban súlyosan megsérült, megmenthető lett volna, ám 1948-ban elbontották. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

Ilyen lesz az új palota és ilyen volt a II. világháború után

A fejlesztés során újjáépülő palota helyén a középkorban több ház is állt, melyek közül több is az esztergomi érsekek birtokában volt, budai szállásukként szolgált. Később Bakócz Tamás érsek és bíboros is itt lakott. Ő 1513-ban a pápaválasztáson is indult, ám végül győzött az olasz vonal és Giovanni de Medici lett a katolikus egyház feje.

1686-ban aztán ádáz csatában sikerült kiűzni a törököket a budai Várból, komoly veszteségek árán. Az ágyúgolyózápor miatt sok épület összedőlt, s szinte az összes ház kiégett. A Dísz tér 1. számú is, ahol aztán egy élelmes vállalkozó, nevezetesen Bösinger Ferenc Ignác 1687 őszén vagy a következő év elején a romos épület helyett újat épített, majd szemben a Dísz téren megnyitotta a budai Vár első patikáját. Nem sokkal később báró Werlein István tulajdonába került a terület, majd 1783-tól hosszú időn keresztül a Bikkesy-család birtokában volt.

Az is kiderül a régi lapokból, hogy a tér kiváltságos szerepe miatt már 1879-ben felmerült, hogy rendes utat kapjon a Dísz tér.

A Hon írása szerint hamarosan „asphalt burkolattal” látják el az utat.

Aztán a Budavári Palota felújítása, átépítése kapcsán került szóba, hogy a várba költözhetne a Vöröskereszt Egylet. A palota építőjét, a neves tervezőt, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy álmodja meg a monumentális épületet, melynek helyén akkoriban három lakóház állt.

A képen még a régi pompájában látható az egykori Vöröskereszt Egylet-palota

Hauszmann irodája meg is tervezte, a lapok pedig a következőképp jellemezték a tervet: „A mester a szecesszió szolgálatába lépett”. S valóban, az elkészült palota magán viselte a szecesszió jegyeit.

A három korábban itt állt épületet 1901-ben bontották le, majd 1902-ben a Magyar Nemzet is megírta, hogy a Vöröskereszt Egylet hatalmas palotát építtet, amely 635 ezer koronába került addig. Azt is megírták, hogy 1902. augusztus 1-jén kell átadni és a Magyar Királyi Horvát-Szlavon-Dalmát Minisztérium is ott kap irodát. Így is történt, a négyszintes palotát nem mellékesen úgy alakították ki, hogy magánlakásokat is elhelyeztek benne, amelyeket bérbe adtak az előkelőségeknek.

A Vöröskereszt Egylet elnöke akkoriban az egyik leggazdagabb magyar, Csekonics Endre volt. A tehetős nagybirtokos sokat adakozott, s az ő gyermeke volt Csekonics Gyula, aki az apjával ellentétben a bulvárlapok állandó szereplője lett. Sokszor két kézzel szórta a pénzt, tetemes kártya- és lóversenyveszteséget szenvedett el a századelőn. Ő megtehette, hogy szórja a pénzt sokakkal ellentétben, így a kirakatoknál drága játékok után sóvárgó gyerekeket sok szülő a

„nem vagyok én Csekonics báró!”

mondattal hűtötte le.

Az évtizedeken át használt mondás amúgy nem teljesen pontos, hiszen Csekonics Gyula nem báró, hanem gróf volt, s végül dicstelen módon, szegényen halt meg, miután 1920-ban a trianoni békeszerződés után a család hatalmas és jól jövedelmező birtokai román kézre kerültek.

Bakócz Tamás bíboros a palota helyén álló házban élt sokáig

A Vöröskereszt Egylet palotája végül a tervek szerint 1902-ben készült el, ahová aztán 1920-ban a Külügyminisztérium költözött. Egészen a II. világháború végéig volt ott a külügy, ám akkor az épület pont úgy járt, mint az elődje a török kiűzésének idején. Bombatalálatot kapott, jelentősen megrongálódott, ám a kommunista hatalomátvétel után nem helyreállítása, hanem az elbontása mellett döntöttek.

Így történt meg az a méltatlan helyzet, hogy

a Dísz tér egyik legszebb fekvésű területén sokáig csak városképi sebként egy elhanyagolt telek tátongott.

Egészen mostanáig. A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépülő Vöröskereszt Székház előkészítő munkálatai az egykori palota pinceszintjének törmelékmentesítését követően a régészeti feltárási munkálatainál tartanak, s máris több érdekesség került elő a múltból.

Januárban például Álmos és Előd vezéreket ábrázoló szobrokra leltek a szakemberek. A két vezér eredetileg a Halászbástyánál állt, ám a II. világháborúban megsérültek, kijavításuk helyett másolataikkal pótolták őket. Ugyancsak a pinceszint törmelékei közül került elő két feliratos gránittábla-töredék. Az egyiken a Vöröskereszt Egylet központi igazgatóságának névsora olvasható 1902-ből, a másikon pedig a jótékonysági szervezet legfőbb védnökeinek nevei láthatók. Feltehetően a II. világháború során sérültek meg a táblák, s kerültek a pincerendszerbe a törmelékkel együtt egy belövés következtében.

Egy gránittábla-töredék, amely a századelőn készült és a támogatókat sorolja fel

A világörökségi ranghoz méltatlan, jelenleg üresen álló telken a következő években felépülhet a lerombolt pompás palota. Hamarosan újra a budai Vár egyik ékköve lesz az a terület, ahol egykoron Bakócz Tamás is lakott – a magyar bíboros, akiből csaknem pápa lett.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bennem is ez merült fel: Gergő ezt nem tudja megakadályozni? Minden ellen van, ami épül és szépül.
Elvileg értem én, ha nem épül semmi, azzal nincs meló és a pénz is megmarad.
Gergő egy nagyon lusta ember.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés