A Bundestag elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig az ország valamennyi szénerőművét leállítják.
Évekig tartó viták után pénteken elfogadta a német törvényhozás a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról szóló csomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig az ország valamennyi szénerőművét leállítják – számol be a hírről a Portfolio.
A Bundestag 709 képviselője közül 554 szavazott, a kormány javaslatait 314 igen szavazattal, 237 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadták el. „Az eredmény arra utal, hogy a 398 képviselőt összefogó kormánypárti frakciókban – a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselőcsoportjában – nem volt egyöntetű az előterjesztések támogatottsága” – jegyzi meg a gazdasági portál.
A szövetségi parlament után egyébként törvényhozás tartományi kormányokat tömörítő kamarája (Bundesrat) is elfogadta a csomagot. Németország így az atomerőművek fokozatos – 2022 végéig tartó – leállításáról 2011-ben hozott döntés után a szénalapú energiatermelés leépítéséről is döntött.
A szénalapú energiatermelés fokozatos leállításának legfőbb célja, hogy az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása 62 százalékkal csökkenjen 2030-ig 1990-hez képest. „A távlati cél az – mutat rá a Portfolio –, hogy Németország a 2015-ös párizsi nemzetközi klímaegyezmény előírásait teljesítve 2050-re elérje a karbonsemlegességet, vagyis megteremtse az egyensúlyt a kibocsátott szén-dioxid és a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.”
Németországban nagyjából 100 erőműben termelnek kőszénnel, az ágazat 30 ezer embernek ad munkát. A kőszénen belül a németországi forrásból származó barnakőszén viszi a prímet, a feketeszenet importálják. Együttes arányuk a nagyjából 30 százalékos a hazai áramtermelésben.
Az ellenzék mindkét oldaláról kritizálták a lépést, de eltérő motivációból. A Zöldek szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója olyan pályára állítja Németországot, amelyen később nem lehet módosítani, így a zöld párt nem gyorsíthatja fel a folyamatot kormányra kerülése esetén. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint viszont éppen az a gond, hogy a kormány túlságosan siet, szerintük az ágazat felszámolását megfontoltabban, körültekintőbben kell végrehajtani, és bőven elég lenne 2050-re befejezni.
Nyitóképünkön a Datteln IV szénerőmű látható. A kép forrása: MTI.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Bolla Tibor azt állítja, hogy utódja hívta meg a rendezvényre.
