Nem, nem elég gyáva szarnak lenni, annak is kell látszani, tisztelt ellenzék

„Tegnap volt egy kis verekedésféle a Klauzál téren. Olyan apróbbacska, abból a fajtából, amely mostanság újra kezd elharapózni a környéken: szétcsúszott figurák bódulatban vegzálnak másokat. Semmi különös, egyfelől ez a hely ilyen volt annak előtte, és pont ilyenné szeretné tenni a sodrófa-pongyola-szakosztály, másfelől teljesen érthető, hogy többhetes bezártság + pénztelenség = növekvő agresszió, amelyet nem fékez az, hogy tömegek vannak az utcán. Tegnap történetesen fiatalabb lányokkal kezdett ki néhány koordinációs és fogalmazási nehézségekkel küzdő alak. A probléma pár perc alatt megoldódott, bár az egyik ismerősöm a földre került.

A közteresek szemközti sarokról nézték végig. Pontosabban, amikor elkezdődött a dulakodás, hirtelen a tér túlsó felén lett dolguk. Na, nincs ez mindig így.

Ez a kép két nappal korábban készült: a Niedermüller-abteilung éppen fiatalokat bírságol meg, mert azok merészeltek a park kerítésénél csöndben beszélgetve meginni egy-egy sört. Mindezzel azért hozakodom elő, mert napok óta ez megy. Miközben a Facebook-értelmiség, a fajanszdemokraták a Színművészeti ügyén derpegtek, a szokásos mártírpózban ecsetelve, hogy a szotyizós diktátor miként nyírja ki a magasabb rendű kultúrát, addig szavuk sem volt arra, hogy amikor az övéik egy parányi kis hatalomhoz jutnak, azt arra használják, hogy házmester-rémuralmat vezessenek be Budapest szívében. Sőt, még rendre igyekeztek utasítani a hőzöngőket, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, meg már miért ne lehetne kibírni azt, hogy a helyek időben bezárnak, minek ide annyi turista, különben is hogy nézel már ki, édesfiam, milyen kócos vagy, gombold már be az ingedet.

A valóságban ez úgy nézett ki, hogy az egyetemért tüntető fiatalok a demonstrációk végeztével áthúzódtak a hetedik kerületbe, ahol azután helyrerakta őket a DK-Momentum-MSZP-csendőrség. Nem árt ezt a kettősséget tudatosítani.

Még mielőtt valaki nagyon mellélőne: a Színművészeti számomra nem közömbös, állami felsőoktatási intézményként nagyapám alapította meg. Ám az úgy nem működik, hogy követelem, hogy az a rohadt felcsúti törpe tartsa fönn a kulturális sokszínűséget, az alkotói és oktatói szabadságot, de csöndben asszisztálok ahhoz, hogy a városi kultúrából kinőtt, többnyire kreatív figurák által létrehozott, a kormánytól független bevételt termelő helyeket ellehetetlenítsék. Nem működik, hogy hozzájárulok az arcpirító hazugság terjedéséhez, hogy létezik menő, nyugatos kulturális élet pezsgő éjszakai élet nélkül. Nem működik, hogy elvárom: mindenki álljon ki olyan ügyekért, amelyektől barátaim/ismerőseim/ikonjaim egzisztenciája függ, de nincs merszem szembehelyezkedni nyájon belül a holdkóros, kultúraellenes rendpártiakkal. Nem működik, hogy minden oldalon csak tilalmakban, megtorlásban, populizmusban lehessen gondolkodni. Vagy ha működik, akkor Vidnyánszkyéknak van igaza, és lehet elfelejteni az összes lózungot és igaznak hitt önjellemzést.

Önrendelkezés? Piacgazdaság? A tekintélyelvűség elvetése? Szabad városok? Merész kultúra? Ugyan.

Nem, nem elég gyáva szarnak lenni, annak is kell látszani, tisztelt ellenzék.”