Több felsőoktatási intézmény is hasonló formában folytatja működését az Országgyűlés pénteki döntésével.
Alapítványi fenntartásba kerül a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett országszerte több felsőoktatási intézmény is az Országgyűlés pénteki döntésével. A parlament alapítvány létrehozását kezdeményezte a közép-európai épített örökség megőrzésére is.
Szeptembertől kezdődik az új korszak
Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is.
Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény is. További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra.
A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020. július 31-től. A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.
Alapítványt jön létre a közép-európai épített örökség megőrzésére
Az Országgyűlés 152 igen, 33 nem és tíz tartózkodás mellett elfogadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló, a külgazdasági- és külügyminiszter által előterjesztett, sarkalatos jogszabályt is. A törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozására, amelynek
Biztosítanák az ezen épületek oktatási, kulturális, tudományos-kutatási célú építészeti szempontú tanulmányozásához, vizsgálatához szükséges feltételeket. A jogszabály a létrehozandó alapítványnak adná át a MANEVI Zrt. és a Cornitatus-Energia Zrt. állami tulajdonban álló részesedését. Egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítása.
Az Országgyűlés 134 igen, 42 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott, az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítását. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok. A szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a közös integrációs szervezetbe kerül. A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör. A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik, hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a kormány jelöl ki.
(MTI)
.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
