Új szakaszba léptünk

„Kéri László két éve azt nyilatkozta: Orbán »a hepciáskodó, önérzetes magyar hős figuráját játssza«, szereti Ludas Matyi szerepét. Igaz, de Ludas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. Népi hősként verekszik, miközben ő a földesúr, a piacon bármit elvehet erővel, nemcsak a libákat. Bige László vagy a járvány ürügyén állami felügyelet alá vont debreceni dobozgyár mesélhetne erről.

Az erőpolitika új, nyíltabb szakaszának eszköze a több fenyegetés és a több fegyver. Az állítólagos rémhírterjesztők rendőrségi kálváriája, Hoppál bunkó riogatása a Népszava likvidálásával, a Vár aljában dudálók agyonbüntetése ezt célozza, különben minek! Ha ebből nem értenél, egyre több hatalmi szerv egyre több helyen valóságosan is lóbálhatja a fegyverét. Nem elég a katonai nyelvet idéző »operatív törzs« és a létrehozandó »azonnali bevetési egység«, a kórházparancsnokok és a vállalatokhoz küldött katonák, lesz iskolaőr gumibottal, gázsprayvel, és hasonlóan felszerelt »hulladékrendészet«. Hogy a szemét ne rendetlenkedjen. Ha rendetlenkedsz, téged is szemétként kezelnek. A fegyveres biztonsági őröket az új jogszabály hatósági személynek járó védelemmel ruházza fel. Mondhatnád: rendőrállam, de rendőrök nélkül, azokat nem tudják rendesen megfizetni. 

Új szakaszba léptünk: az erővel való fenyegetéssel, az erőspistáskodással szemben nem erőszakot, de az ellenzéknek egységes ellenerőt kell felmutatnia. Külön-külön tényleg csak nyavalyogni lehet. Az alkalmi együttműködés kevés. Csak a közös fellépés-közös cselekvési terv-közös hívószavak sugallják azt, hogy az ellenzék is kormányképes. Különben én sem hiszem el.”