Korona kapitány manőverez Brazíliában

2020. május 28.
Elnöksége kudarcával fenyegeti a koronavírus-járvány Jair Bolsonaro brazil államfőt, ám a radikális kijelentéseiről ismert politikus nem hagyja magát: keményen küzd a hatalmáért.

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Capitão Coronának, Korona kapitánynak becézik hazájában Brazília elnökét. Jair Bolsonaro sárga futballmezben, oldalán jeltolmáccsal tartja meg YouTube-csatornáján heti tájékoztatóit. A 210 milliós Brazília lapzártánkkor a harmadik legtöbb koronavírusos esetet jelentő ország a világon, már most milliószám tolonganak segélyért a frissen munkanélkülivé vált lakosok. Az államfőnek, úgy tűnik, van terve arra, miként húzzon hasznot az átpolitizált krízisből.

Válság a déli nagyhatalomban

Május 15-én hagyta ott a kormányt 28 hivatalban töltött nap után Nelson Teich, a második olyan brazil egészségügyi miniszter, aki politikai áldozatául esett a krízisnek. Nem volt ugyanis hajlandó népszerűsíteni a maláriaellenes hidrox­i-klorokin szert, amelyet Bolsonaro – Donald Trump amerikai elnökkel egyetemben – hatásosnak tart a koronavírus ellen, és magán is használ. Teich elődje, Luiz Henrique Mandetta majdnem egy teljes évet töltött a kabinetben, mielőtt Bolsonaro ugyanebből az okból kirúgta, és a nyakába varrta a Brazíliában egyre inkább elharapódzó koronavírus-járványt is. Mandetta távozásakor elmondta: akkor mérgesedett el kapcsolata az elnökkel, amikor az a Brazíliában értékesített hidroxiklorokin-készítmények dobozán a koronavírusos betegeknek szóló használati utasítást akart szerepeltetni annak ellenére, hogy a szer hatásosságát nem támasztja alá meggyőző tudományos bizonyíték.

„Megnyílik a tér az államfő előtt a politikai manőverezésre”

„Aki jobboldali, az klorokint vesz be, aki baloldali, az Tubaínát” – összegezte mondandóját Bolsonaro a nagy vihart kavaró gyógyszerről, egy guaranából és vegyes gyümölcsökből álló brazil üdítőitalra utalva. Az új egészségügyi miniszter, Eduardo Pazzuello tábornok május 20-ától végül engedélyezte a hidroxiklorokin használatát. Bolsonaro koronavírus-politikája ebben gyakorlatilag ki is merül: az általa „csak egy kis náthának” tartott vírussal kapcsolatos összes korlátozó intézkedést a tagállamok kormányzói vagy a polgármesterek hozták, neki pedig nincs más dolga, mint a gazdaság állapotán sopánkodva ezen intézkedések ellen hangolni és mozgósítani híveit, akik minden vasárnap tüntetnek az elnök irodakomplexuma, a Planalto-palota előtt – demonstratíve figyelmen kívül hagyva a távolságtartási szabályokat. Vezérük időnként elvegyül közöttük, hogy kezet fogjon és szelfizzen rajongóival – ezzel is megüzenve az országnak, mit gondol a „munkahelyirtó” kormányzók által hozott korlátozó intézkedésekről.

Őslakos tiltakozik az államfő ellen. A koronavírus eddig 40 indián közösségbe jutott el.<br>Fotó: MTI / EPA-EFE / Joédson Alves

Mandetta népszerűsége a Datafolha közvéleménykutató adatai szerint 21-ről 76 százalékra ugrott a távozása után, Bolsonarot pedig nemrégiben faképnél hagyta egyik legértékesebb szövetségese, Sérgio Moro igazságügyi miniszter. Neki kulcsszerepe volt abban, hogy az Autómosó hadművelet, a Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő elleni korrupciós eljárás olyan gyorsan haladt, hogy a munkáspárti exelnök a 2018-as választás idején már kilenc és fél éves szabadságvesztését töltötte, így Bolsonaronak a népjóléti intézkedéseiről ismert, népszerű, ámde több korrupciós ügybe is belekeveredő volt elnökkel már nem kellett megküzdenie. Moro radikális bírói módszereivel azt érte el, hogy a gyakran sok évig elhúzódó korrupciós eljárásokkal ellentétben ebben az ügyben egy év után már tucatjával voltak börtönben gyanúsítottak a Bolsonaronak politikailag kellemetlen Lula-kurzus kulcsszereplői közül. Az új államfő szinte azonnal fel is kérte Morot igazságügyi miniszternek, de a jó kapcsolat mindössze ez év tavaszáig tartott. A távozó miniszter majdnem egyórás beszéddel köszönt le, amelyben egyebek mellett azzal vádolta meg Bolsonarot, hogy barátai és fiai közpénzzel és álhírekkel való üzérkedésének védelmében rúgta ki a vizsgálódó szövetségi rendőrfőkapitányt.

Palotaforradalom vagy újrarendeződés?

Moro vádjai hívták életre a 32. olyan javaslatot a kongresszus alsóházában, amely Bolsonaro hivatalból való eltávolítását szorgalmazza. Az elnök ellenfelei azt várják, hogy az ennek alapján felálló vizsgálóbizottság olyan földcsuszamlásszerű politikai változásokat hoz majd, mint a 2005-ös Mensalão-botrányt vizsgáló postaügyi bizottság, amelynek munkája alapjaiban rengette meg a Lula-kormányba vetett közbizalmat. A szétaprózott jobboldal legerősebb pártja, a Szociálliberális Párt (PSL) környékén valóban szép számmal vannak Morohoz hasonló, befolyásos „Bolsonaro-árvák”, akik örömmel teregetik ki a szennyest az elnökről, ráadásul a brazilok 42 százaléka értékeli az államfő teljesítményét rosszként vagy szörnyűként (6 százalékkal többen, mint áprilisban), a koronavírussal kapcsolatos intézkedéseit, pontosabban azok hiányát pedig szűk harmaduk nézi jó szemmel az XP Ip Espe közvélemény-kutató adatai szerint – sőt sok erősen Bolsonaro-párti állam kormányzója, így Goiásé és Santa Catarináé is elhatárolódott tőle a koronavírussal kapcsolatos politikája miatt. Mindennek ellenére azonban 59 százaléknyi választópolgár nem örülne annak, ha az elnök most lemondana, a politikai spektrum bolsonaristákon kívüli része pedig éppoly sokszínű és szervezetlen, mint az államfőt támogató erők, így a sikeres impeachmentre semmi esély nincs.

„A Bolsonaro előtti hat elnökből kettőt eljárás alá vontak, egy harmadik pedig börtönben végezte”

Címlapképen: Bolsonaro támogatóinak integet egy május 17-ei nagygyűlésen. Fotó: MTI / EPA-EFE / Joédson Alves 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés